László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)
NAGY ISTVÁN: A pápai ütközet 1809. június 12-én
Montbrunnek egyúttal diverziót is végre kellett hajtani Győr irányába, hogy a nádor ne tudjon János segítségére sietni. Montbrunnek Külsövatnál kellett csatlakoznia a centrumhoz. 29 A támadás jobbszárnyát Macdonald tábornok alatt a Lamarque-gyalogos-, és a Pully-dragonyoshadosztály alkotta. 30 Ez a hadtest Graz mellett táborozott, és János csapatainak útvonalát követte. A hadtest alárendeltségébe tartozott a Broussier-hadosztály, amely Graz körülzárására visszamaradt. 31 Macdonald feladata az ellenséges sereg követése volt. Nem kellett harcot kezdeményezni, csak felzárkózni János mögé, hogy adott esetben ebbe az irányba ne tudjanak menekülni az osztrák csapatok. 32 Macdonald 7-én indult Grazból. 33 2. 2. Pápa hadászati jelentősége Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy mindkét sereg szempontjából a legfontosabb hadászati pont Pápa városa, pontosabban az országutak kereszteződése volt. 34 A Graz irányából Körmenden keresztül Győr felé haladó országút Pápán, illetve Borsosgyőrnél találkozik a Wiener-Neustadt-Szombathely felől jövő úttal. A fentebb elmondottakból világos, hogy az előbbi úton János főherceg császári-királyi és magyar nemesi felkelő csapatokból álló hadserege Körmendről Györ felé menetelt. A Wiener-Neustadt felől érkező francia hadsereg feladatát - János főherceg megakadályozását Károllyal való csatlakozásában - legegyszerűbben úgy érhette el, hogy előbb foglalja el Pápát, mint János. 35 Ez akár János csapatainak megsemmisülését is eredményezhette, mert a franciáknak János hátában is menetelt egy erős hadtestük. Ebben az esetben János seregének egyetlen menekülési útvonala a Bakony erdőin keresztül vezetett volna, ami minden bizonnyal a sereg szétzilálódását eredményezi. János főherceg számára tehát létfontosságú feladat volt Pápa megtartása. Ezt a főherceg nem ismerte fel. A huszárok, és a nemesi felkelő lovasság felderítési jelentéseiből nem vonta le a megfelelő következtetést. Ebben természetesen nem egyedül őt kell hibáztatni, hanem egész táborkarát Lawal Nugent ezredesnek, táborkarának főnökével együtt. A hibás helyzetértékelés ékes bizonyítéka, hogy még a pápai ütközet után két nappal is az volt Nugent véleménye, hogy a francia haderő legfeljebb 12 ezer emberből állt. 36 Nugent felettébb tehetségtelen tisztnek bizonyult, de hibáit valamilyen módon meg kellett magyaráznia. Legegyszerűbb megoldás a felelősség nemesi felkelőkre hárítása volt. 29 Mayerhoffer 120. ,ü Macdonald 347. • 1 Journal Broussier 97. ,2 Gömöry 94. Macdonald csapatai közül Pully hadosztálytábornok dragonyos-hadosztálya június 12-én, tehát az ütközet napján késő este érkezett Pápára, de az. ütközetben nem vett részt. A hadosztály az Itáliai Hadsereg csapataival vonult el Győr felé 13-án reggel. Lamaque hadosztálytábornok hadosztálya csak 13-án este érkezett a városba. Éjszakai pihenőjük után azonnal indultak Győrbe, és a csata végére érkeztek meg. Bevetésükre azonban nem került sor, mert nem volt rá szükség. 34 EKKTM 63.17.12. ltsz. Joannes Gerlisch térképe 35 Du Casse 260-262. Bodnár 53. 3. számú jegyzet (54-58.)
