László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

HUDI JÓZSEF: A pápai belváros örökös szerződése 1793-ból

ACTA MUSEI PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 8 - 2003 HUDI JÓZSEF A PÁPAI BELVÁROS ÖRÖKÖS SZERZŐDÉSE 1793-BÓL A Bakonyalja és a Kisalföld találkozásánál fekvő kiváltságos mezőváros arculata minden szempontból megváltozott a XVIII. században.

1 A török hódoltság megszűntével, majd a Rákóczi-szabadságharc lezárultával megteremtődtek a békés újjáépítés feltételei, melynek kihasználásával a század derekára kialakult a barokk városkép, amely már a megváltozott hatalmi viszonyokat tükrözte. A városközpont súlypontját kijelölő monumentális plébániatemplom, s a mögötte lévő dombon kiemelkedő újjáépült várkastély az átalakuló város fizikai terének viszonyító pontjaivá, hatalmi szimbólumaivá váltak.

2 , . Az 1710-1720-as évektől kezdődő nagyobb arányú betelepülésnek é& természetes szaporodásnak köszönhetően dinamikusan nőtt a város lakossága, amely az ellenreformáció előretörése következtében többségében a katolikus, kisebb részben „a ^protestáns és az izraelita vallási felekezethez tartozott. A század végére több mint 9 000 lakosú, többnyelvű város megtartotta magyar jellegét; a beköltöző németek, szlávok és zsidók hosszú távon a magyar kultúrához igazodtak, bár generációkon át megőrizték nyelvüket és hagyományaikat. A pápai Esterházy uradalom igazgatási központjának számító település jogviszonyait a földesúr által kiadott örökös szerződések szabályozták. A földesúr, gróf Esterházy Ferenc (1683-1754) a kontraktusokkal a korábbinál erősebb függésbe kényszerítette a város lakóit.

4 Mindezt úgy érte el, hogy külön-külön szerződésben szabályozta 1 A településtörténeti kérdéskörrel korábban foglalkoztak: HARIS Andrea: A települések halmazától a városig. = Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől az 1970-ig. (Föszerk.: Kubinyi András). Pápa, 1994. 4373. HUDI József: Pápa város önkormányzata a késöfeudalizmus időszakában (1730-1847). Fejezetek Pápa város történetéből 2. Pápa. 1995. Újabban, előzményekkel ILON Gábor: Pápa alapterülete és területi növekedése az. Árpád-kortól a 18. századig. = Acta Musei Papensis. Pápai Múzeumi Értesítő (PMÉ) 7 (1997). Pápa, 2002. 5-18. 2 A városkép átalakulását bemutatja HARIS Andrea: Pápa a 18. században. (A barokk városkép kialakulása). = PMÉ 3-4 (1992) 123-138., különösen 131., 137. 3 Az izraelita hitközség - Veszprém megyében az elsőként - 1748-ban szerveződött. 4 Az uradalmi igazgatás újjászervezéséről: M1THAY Sándor: Adatok a pápai uradalom és kastély történetéhez (1738-1756). = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18 (1986) 399-428. FÜLÖP Éva Mária: A Pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 18. század folyamán. = Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. (Föszerk.: Kubinyi András). Pápa. 1994. 224-284. HUDI József: Esterházy Károly birtokigazgatása levelezése tükrében (1759-1799). = Emlékkönyv galántai és fraknói gróf Eszterházy Károly egri püspök. Pápa város földesura, mecénása és építtetője halálának kétszázadik évfor-