László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

HUDI JÓZSEF: A pápai belváros örökös szerződése 1793-ból

az egyes helyi önkormányzatok - 1730-ban a külsővárosiak (majorbeliék), 1732-ben a belsővárosiak - jogviszonyait. A szerződések az úrbéri szolgálatok pénzben történő megváltását, s korlátozott önkormányzatot biztosítottak az újonnan szerveződő külsővárosi önkormányzatoknak.

3 A végvári rendszer felszámolása után a „vitézi rend" tagjai is életmódváltásra kényszerültek, s beleolvadtak a városiak „rendjébe". A korábban fegyveresen szolgáló nemesek békés polgári foglalkozásokra tértek át, s a század második felében megalkották a maguk külön önkormányzatát, a vármegye joghatósága alá tartozó ún. nemesi községet.

6 Az 1730-as évek elején lezajlott városreformmal párhuzamosan kataszteri felmérések során rögzítették az új birtokviszonyokat. A felvett telekkönyv és térképanyag alapja lett a birtokforgalom nyilvántartásának.

7 A kataszteri felmérések az adózás alapjául is szolgálták: a közterheket telkek szerint, birtokarányosan lehetett felosztani a tulajdonosok és birtokosok között. Az adóköteles kategóriába tartozókat serialistáknak, az azon kívül esőket extraserialistáknak nevezték. A magyarul sorkívülieknek vagy szerkívülieknek is mondott extraserialisták jogviszonyait a XVIII. század végéig esetileg szabályozta az uradalom. Az egységes szabályozásra csak 1793-ben került sor Veszprém vármegye segítségével. Az alábbiakban az 1793-ben készült, s a következő évtől hatályba lépő extraserialistákra vonatkozó örökös szerződést tesszük közzé.

8 A közleményben az eredeti helyesíráson alig változtattunk: a közneveket, címeket, nemesi előneveket a mai helyesírás szerint, kisbetűvel közöljük. A szerződés sorszámai után kettőspontot tettünk (az eredetiben nem szerepel). A hitelesítési záradék korjellemző írásmódját megtartottuk. Az idegen kifejezéseket lábjegyzetben értelmeztük. dulója tiszteletére. Pápa, 1999. 77-89. Az előzményekről LÁSZLÓ Péter: A pápa-ugod-devecseri uradalom a 17. század második felében. = PMÉ 7 (1997). Pápa, 2002. 109-123. A majorbeliek elszakadásáról, a 18. századi önigazgatásról részletesen HUDI József: Pápa város önkormányzatai a 18. században. = Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. (Föszerk.: Kubinyi András). Pápa, 1994. 287-322. 6 A helytörténeti lexikon szerzői még úgy tartották, hogy a városi lakosság ötödét-hatodát kitevő nemesek szegények voltak, a "nemesség nem képezett önálló réteget, hanem beleolvadt az oppidanusok nagy tömegébe." ILA Bálint-KO VACS ICS József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp., 1964. 316. Az eddigi kutatások szerint feltehetőleg az 1790-es években alakulhatott meg a nemesi község, amely 1806-ban már szabályszerűen működött. Vö. HUDI 1995. 102-103. 7 Az 1732-ben felvett nyilvántartás lényegileg a szabad (inscriptionális) telkek telekkönyve, amely az oklevelek másolatát is tartalmazza. Lelőhelye: Magyar Országos Levéltár (MOL) P 1216. A pápai uradalom lajstromozott iratai. CapsaóO. No. 325. 8 VeML V. 2. Pápa város feudális kori iratai. A pápai extraserialisták örökös szerződése gróf Esterházy Károly földesúrral. Pápa. 1793. október 3., Fasc. nélkül, hátoldalán két különböző számmal: No. 10., No. 261.