László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

HERMANN ISTVÁN: Pápai bírók a XVII. században. Adalékok a XVII. századi Pápa városi archontológiához

Érdekes kép tárul elénk, ha a bírói tisztséget viselt személyek közigazgatási mobilitását vizsgáljuk. Leszámítva néhány személyt a pápai bírók nem ezzel a hivatallal kezdték a városi közszolgálati szereplésüket. Kezdetben a céhen belül viseltek kisebb nagyobb megbízatást, amelyben kiderült alkalmasságuk nagyobb feladatok ellátására. Ezután választották őket városi esküdtté, majd lettek céhmesterek. Később köztiszteletben álló és jogban járatos polgárokként kerültek a földesúr úriszéki bíráskodásába, mint bírótársak. Több adatunk maradt fenn helyettes bírói

56 illetve vásárbírói

57 megbízatásukról. Egy adat szerint a 1624-ben a korábban esküdti feladatokat ellátó személyek voltak a vásár alkalmával a kocsmák felügyelői. Lehetséges, hogy a megbízatás azonos volt a vásárbíró tisztségével.

58 Az alkalmas személyek valószínűleg akkor válhattak bíróvá, ha a városi közéletben és a céhes hivatalukban egyaránt bizonyították rátermettségüket.

59 Mindezzel párhuzamosan szerepet kaptak a városi egyházi közéletben is általában, mint presbiterek, de gyakran lettek az egyházi bíróság ülésein is bírótársak. Ez az egyházi élet Pápán, különösen az 1640-es évekig azonos volt a református egyházi élettel.

60 Sajnos eddig nem sikerült olyan oklevélre bukkannom, amely konkrét adatot tartalmazna a pápai bíróválasztás időpontjára. Mivel adataink esetlegesek csak az tűnik egyértelműnek, hogy a bíró váltás időpontja nem kötődött a hagyományos évkezdet, az újév napjához, hanem azon átnyúlva a tavasz során választották meg az azévi pápai bírót. Sajnos a szisztematikus gyűjtés ellenére sincs elegendő adat, amely alap"

5 Már Lmber Győző megállapította. ..hogy bíró csak az. lehet, aki legalább egy, néhol pedig több éven át tanácsnok volt..." Lmber, 1946. 555. p. Bús Imre. Csór Gergely, Podári István. Pordán János. Rauser Gergely bíróknak bizonyosan volt más tisztségük bírói megbízatásuk előtt, csak az adatok hiányában nem ismerjük azt. Analógiák alapján legalább 50-70 évesek lehettek az első ismert tisztségviselésükkor. Hegyi Imre megyei tisztségeket viselt korábban. Sándor György, mint külföldi tanulmányútról hazatért, nemességet szerzett ifjú „robbant be" a pápai közéletbe, ahonnan viharos szereplés után távozott is. A többi személy esetében bírói említésük az egyetlen adat életpályájukra, illetve a szerencsésen fennmaradt szabó céhmesterkönyvön kívül nincs más adat életükről. 56 Pl.: Csizmadia Mihály először substitutus bíró volt. majd pedig városbíró lett. Csórom Péter esetében Judice primario oppidi Papa substituto megszólítással szerepelt, lakács György takácsmester. Markovics Szabó Miklós szintén voltak helyettes bírók. Úgy tűnik, hogy a forrásokban csak speciális esetben tüntették fel a (fő)bíró helyettesét, valószínűleg akkor ha a helyettesítésére került sor. 57 Pl.: Hódosy Mihály. Horváth Balázs (Hangsúlyozták, hogy a pápai sereg vásárbírája volt.) Horváth Gergely, Nyereggyártó András. Sárkány János. Thomassa Szabó Balázs. Az oklevelekben szintén csak akkor írták ki melyik esküdt töltötte be ezt a feladatot, ha hatásköre került előtérbe. 58 Bezerédi András és Hencz Imre. Varga. 1958. 534. p. 291. 59 Pl.: Bors Takács János takácsmester, Hencz Imre. Kápolnai Szabó Balázs, Sárkány Szabó Péter, Szentmihályi Szabó György szabómesterek. Szita Szűcs Péter és Szűcs János szűcsmesterek életpályája. 60 Pl.: Kádártai Szabó György. Kozma György, Rábaközi Mátyás deák stb.