László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
HERMANN ISTVÁN: Pápai bírók a XVII. században. Adalékok a XVII. századi Pápa városi archontológiához
ján konkrét időponthoz lenne köthető a választás napja. Sőt az adatok azt támasztják alá, hogy az évszázadon belül is változhatott a választás időpontja. 1608. március 31-én és 1609. április 22-én nem azonos a bíró személye. Nemes Rauser Gergely az 1608/09. év bírója volt, Podári István pedig 1609/10-ben volt a város első embere. A következő ismert év párokban ugyanez a két személy váltotta egymást a bírói poszton: 1611. január 28-án Rauser Gergely volt a bíró, mint az 1610/1 l-es év bírája. A következő év április 12-én még mindig ő viselte a pápai főbírói címet, vagyis ő volt az 161 Í/12-es év bírája is. 1612. május 4-5-én és 16-án is említik Podári Istvánt pápai bíróként, — mint az 1612/13-as év bíráját — vagyis április 12. és május 4. között volt 1612-ben a biróválasztás időpontja. 1614. április 9-én Csór Gergely a bíró, a következő év február 1-én és májusban Szíj Ferenc. Ráadásul ugyancsak 1615-ben, június 30-án Bús Imre kétségtelen hitelű oklevél alapján pápai főbíróként szerepel. 1616. április 24-én pedig Pordán János a pápai főbíró, valószínűleg az 1616/17. év bírójaként, hiszen ugyancsak viselte a tisztséget 1617. január 17-én, de január 31 -én már nemes Rauser Gergely volt a bíró. 1619. április 16-án Biczó János, mint az 1618/19. év főbírája szerepelt, hiszen 1619 május, június hónapokban már az 1619/20. év bírája Sárkány Szabó Péter viselte a tisztséget. 1620/2l-ben — decemberi és márciusi adatok alapján — Szíj Ferenc lett a bíró. 1627/28-ban májusi, októberi és márciusi adatok alapján Biczó János a pápai bíró, 1628. május 12-én, augusztus 20-án és október 26-án Kápolnai Szabó Balázs töltötte be a tisztséget, vagyis ő volt az 1628/29. év pápai bírója. 1638 január, márciusban említik az 1637. augusztusban és októberben is főbíróként nevezett Hencz Imrét, de 1638. november 22-én már a következő év bírója, nemes Hegyi István viselte a tisztséget. Csigi Ádám vicebíró említései is csak megerősíti a fentieket, hiszen 1645 májusban és 1646 januárban említik tisztségében. 1648/49-ben négy városi oklevél kelt Csizmadia Mihály főbíró és a tizenkét esküdt döntése alapján. 61 Sajnos a nagyon közeli időpontok miatt, nem lehet a bíróváltás idejére komolyabb következtetést levonni belőlük. 1652. februárban Szalay Szabó Gergely a bíró, a tisztséget 1652. június 12én már Rábaközi Mátyás viselte. Az biztos, hogy 1661-ben április 7 és május 4 között volt a bíróválasztás, hiszen az első alkalommal még Kádártai Szabó György volt pápai főbíróként az éppen ülésező úriszék bírótársa, másodszor pedig Szűcs János főbíró szerepelt ugyanitt. 6 " A fenti adatokból egyértelműen a tavaszi bíróválasztás időpontját láthatjuk bizonyítottnak. Van olyan év amikor január/február a bíróváltás kikövetkeztethető ideje és vannak évek amikor a március/április. Az időpont pontosítására csak további adatok előkerülése esetén lesz lehetőség. 61 1648. október 19, december 15. MOL E 153 AP 34. cs. 258. fasc. poss. Pápa f. 25.. Uo. f. 5.. f. 7 62 Protocollum 2. 84v. és 86r.
