László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
HERMANN ISTVÁN: Pápai bírók a XVII. században. Adalékok a XVII. századi Pápa városi archontológiához
Közvetett adatok alapján is lehet néhány pápai bíró életkorára következtetni: Biczó János 1608-ban már szabó céhmester volt, vagyis nem lehetett messze a harmincadik életévétől. 1617-ben városi esküdt és presbiter volt, kb. 40 éves lehetett. 1619-ben volt először pápai bíró, ugyanekkor szabó céhmester is volt, kb. 42-45 éves lehetett. Feleségét 1656-ban özvegyként írták össze, ha nem sokkal előbb halt meg, valószínűleg 70-80 év között lehetett. Talán a legtöbb adattal Hencz Imre életpályájára rendelkezünk. Ismerjük édesapját, aki szintén volt pápai bíró. 52 Tudjuk, hogy 1610-ben lett szabómester, ekkor lehetett 30 év körüli fiatalember. 1621-ben talán céhjegyzőként kezdte vezetni a szabó mesterkönyvet, kb. negyven éves volt ekkor. 1624-ből ismert először mint városi esküdt. 1626-ban volt először városi bíró 40-45 éves javakorabeli férfiúként. Eddigi adataink szerint ő viselte a XVII. században legtöbbször ezt a tisztséget. Az ismert adatok alapján nyolc alkalommal. 1628-ban említik először szabó céhmesterként. 1662-ben szerepelt adatainkban utoljára, véleményem szerint ekkor közel 80 esztendős, tekintélyes idős ember lehetett. Valószínűleg szellemi és fizikai képességei teljes birtokában, hiszen 1661-ben még elvállalta a szabó mesterkönyv átírását! (Egyébként sem számított ritkaságnak a 70-80 esztendős korban a városi esküdtek közötti szereplés.) 5 ' 1 Szíj Ferenc 1577-ben volt városbíró először. Aligha lehetett 25-30 évesnél fiatalabb, tehát 1545 táján születhetett. Adataink szerint 1620-ban volt utoljára bíró, ekkor közel lehetett a hetvenötödik életévéhez. Sajnos a többi pápai bíró adatai nem teszik lehetővé életkoruk becsült megállapítását sem. A felsorolt néhány életpályából azt a következtetést lehet levonni, hogy általában 30-40 éves korban választották először esküdté a későbbi bírókat. A város első emberévé 42-58 éves kor körül lettek. (Szíj Ferenc, Bús Imre, Rauser Gergely, Biczó János, Hencz Imre valószínűleg hetven év felett — közel a nyolcvanadik életévükhöz — voltak utolsó tisztségviselésük idején.) A szabómesterekről megállapítható, hogy kb. harminc éves koruk körül váltak mesterré, 40-45 éves korban lettek először céhmesterek. Ez nyílván az egzisztencia teremtés folyamatának is a sorrendje volt. Két különösen fiatal bírót tudunk kimutatni az ismert személyek között. Az egyik még a XVI. században, 1577-ben volt először bíró, Szíj Ferenc. A másik személy Sándor György a város és a földesúr viszonyában viharos és zavaros 1622/23-as év főbírája volt. Mindketten harminc év alatt lehettek — Szíj Ferenc esetében jóval közelebb a huszadik életévéhez — amikor először betöltötték a bírói tisztet. 54 A család leszármazásáról fennmaradt egy gépirat. valószínűleg a kései utód Sándor Pál pápai tanár állította össze. DREL Kézirattár O 957. 52 Mol E 213 Városi és községi pecséttel ellátott iratok Veszprém megye 11. doboz fasc. 45. folio 5. 5j A katonai pályán sem volt ritka a 60-70 éves személyek szereplése. Vö. tanúmeghallgatások. 54 Az itt szereplő adatok hivatkozásai az Adattár alapján, az egyes személyek nevei alatt, viszszakereshetők.
