László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

HERMANN ISTVÁN: Pápai bírók a XVII. században. Adalékok a XVII. századi Pápa városi archontológiához

Jelen tanulmányban a XVII. század pápai bíróit

6 kívánom a szűken vett archontológia kereteit meghaladó mértékben bemutatni. Valamennyi személyről megpróbáltam teljességre törekedve összegyűjteni azt a kevés információt, amit a jelenlegi forrásadottságok lehetővé tettek. Természetesen, ahol lehetett, a szakirodalmi adatokat is figyelembe vettem. Pápán már a középkor óta tizenkét esküdt és a bíró alkotta a városi magisztrátust. Nem változott ez egészen az újkor végéig.

7 A források szerint, a XVII. században, valószínűleg állandóan kiegészült a testület tizenkét tanácsnokkal, akik úgy tűnik közvetlenül nem vettek részt a városigazgatásban.

8 A latin nyelvű oklevelekben: „...Index Primarius cœterique Senatores ac jurád cives oppidi Papa"

9 vagy „...Iudex primarius cceterique Senatores et furati Cives Oppidi Papensis"

H) vagy „...Judex primarius végvár főkapitányai (1546-1594) rövid archontológiai összeállításokat. Ezen kívül ismereteim szerint csak a XVII1-XIX. századi városi tisztségviselőkre, az 1794-1847 között polgárjogot szerzettek névsorára, katolikus plébánosok illetve káplánok sorozatára és az 1848-1996 közötti idők városi vezetőinek összeállítására történt kísérlet. (Hudi, 1995. 169-179. p.: Kiss István. 1996. 125-156. p.: Zömében ennek alapján és a Veszprémi egyházmegye névtára. Veszprém. 1992. készült a Tudományos konferencia a pápai Nagytemplom felszentelésének 200. évfordulójára. Pápa. 1995. 53-57. p. mellékletében A pápai Szent István Egyházközség plébánosai 1225-től. illetve Káplánok a pápai plébánián című összeállítások; illetve [Somfai Balázs]: Pápa város polgármestereinek (1848-1950). tanácselnökeinek (1950-1990) és rendszerváltozás után megválasztott polgármestereinek névjegyzéke. In: Tanulmányok 2. 206. p.) 6 Ide értve a főbírót, a bírót, a helyettes bírót és a vásárbírót is. 7 A városi és mezővárosi igazgatásról Ember, 1946. 542-571. p. Pápa városáról Kubinyi. 1994. 81-82. p. Hudi. 1995. 31-97. p. 8 Talán valamilyen belső tanács szerepét láthatták el. Sajnos adatok hiányában nem lehet a későbbi utcabírói, valójában inkább esküdti tisztséggel összekapcsolni sem az esküdtek, sem a tanácsnokok testületét. Eddigi ismereteim szerint a XVII. században mindössze egy úriszéki tudományvétel alkalmával nevezték meg töredékesen az „utcabírákaf", tulajdonképpen csak a Hosszú utca esküdtjét. Mindenesetre ez arra enged következtetni, hogy a választás valószínűleg figyelembe vett területi elveket is. „Anno 1628 die ultima January Inquisitio facta est, super sedem Illustrissimi Comitis Nicolai Eszterhas Regni Hungária; Palatini etc. in arce Papensis ante conspectum Gregory Pásztori officialem eiusdem Illustrissimi Comiti Arcis Papensis. Praesentibus Generosis ac Egregys Dominis Matthia Agha. Petro Kenesey, Stephano Haidan Judlium Comitatus Weszpremiensis et caeteris Jurispectis dominis. Hoszu uczaban leueő Eskwth. Szabó Mihali: alatta az w állatta valóit.*" Nyolc név szerint nevezett személy akik mások felől valami gonoszságot tudtak, tettek bejelentést. Majd az. „Ispitali ucza"" következett, de itt már nincs az esküdt név szerint megemlítve. Következik 27 személy bejelentése, utána pedig a vidéki. Pápa környéki bejelentök névsora. Protocollum 1. 116r-l 19r. A név szerint említett Hosszú utcai esküdt abban az évben, március 23-án, mint „...Szabó Mihalj. Varos Szolgaia. Varosj eskwt" (Protocollum 1. 110r.). május 12-én szintén esküdtként szerepel (VeML. IV. 1/g/bb. 439. Fasc. A. N-. 14.), augusztus 28-án ugyancsak mint esküdt fordul elő. (Uo.) Az utóbbi esetekben nem nevezik meg az utcához köthető esküdti tisztet. 9 Pl.: MOL E 153 AP 42. es. 275. fasc. Monasterium Papa. f. 7. 10 VaML. XXXII. 1. Vegyes letétek, Pápa mezőváros.