László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
TÓTH PÉTER: A lázadók teste és az árulók büntetése. A pápai vallon zsoldosok kivégzése és a megtorlás hóhértechnológiájának kultúrtörténeti emlékei
és Thum gróf magyar és német katonái felkoncolták, fogságba ejtették. Az elesett lázadók száma körülbelül ezer fő lehetett, 400-500 fő fogságba jutott, 500-600 fő pedig elérte Fehérvár török helyőrségét. A lázadás megtorlása kegyetlen volt, a fogságba esett zsoldosok vezéreit válogatott halálnemekkel végezték ki. 1 A lázadásról tudósító források nagy része a "pillanat szükségletében fogant" 2 , és az eseményekkel egyidejűleg keletkezett. Ide sorolhatjuk a magánleveleket, tudósításokat, követjelentések, a külföldi kortársak közvetlen értesülések alapján készült beszámolóit, a kortárs emlékirat-jellegü leírásokat, melyek mindegyike általában a "feszültség alapvető zónáin kívül" keletkezett és melyek lényegében a friss hírek hordozóinak számítottak. Ebbe a csoportba sorolhatjuk Wathay Ferenc emlékiratát 1 , Julien Bordier ostromot túlélő vallon zsoldos szemtanúságon alapuló beszámolójának Jean de Gontaut Salignac báró által készített francia nyelvű leírását 4 és Giovanni Marco Isolano gróf császári ezredes olasz nyelven készített emlékiratát. Isolano gróf - aki ott volt Esztergom 1595-ös ostrománál, 1596-ban jelen volt a mezőkeresztesi csatában, 1598-tól Nagyvárad tüzérségi parancsnokaként, 1601-től a töröktől visszafoglalt Székesfehérvár főkapitányaként szolgált, majd aki 1602-ben Székesfehérváron esett török fogságba és 1604-ben Belgrádban halt meg - így számolt be a lázadás eseményeiről. 5 : "Ezen a télen a már régebben itt harcoló francia ezredet, hogy könnyítsenek a vidéken, amely panaszkodott, téli szállásra Pápára helyezték, a legszükségesebbel is alig látva őket el, Schwarzenberg pedig neheztelt, mert őfelsége Mátyás fd'herceg elsd helyetteséül Mercoeur (Mercurio) herceget nevezte ki, aki az előző évben zsoldosvezér volt Magyarországon, és nem éppen dicsérettel szólt Schwarzenberg visszavonulásáról a Duna innenső partjára, amikor Ibrahim félvonult ellene. Mivel a [francia] katonáknak mintegy hat havi zsolddal tartoztak, és ahogy az lenni szokott, pénzéhes kapitányaik még tüzelték is őket, nekivadultak és követelték a főhercegtől hátralékos zsoldjukat. Mivel Schwarzenberg ellenségesen fogadta küldötteiket, megfenyegette az egész csapatot és megkísérelte petárdával megijeszteni őket, ami nem sikerült, de annyira elkeseredtek, hogy mintegy 40 emberüket elküldték Székesfehérvárra, s felajánlották a töröknek, hogy átadják neki Pápa várát. Az egyezséget megkötve átadtak és eladtak a töröknek minden magyar asszonyt és gyermeket. Előzőleg elfogták Maróthyt (Manti), a vár kapitányát, minden katonájával. / Dervis pasa és a fehérvári bég 2000 lovassal Pápára jött és néhány túszt hagytak a franciák kezén biztosítékul. / Schwarzenberg, mivel már június felé járt az idő és megjelentek a Győrből rendelt katonák, az első érkező erőkkel megindult Pápa ostromára, ahova azután tovább gyülekezett a sereg hátralevő része. A franciák benn mintegy 1500-an voltak, maguk közül választottak egy ezredest és más tiszteket, de nagyon szenvedtek az ellátás 1 Pálffy 1995: 147; Pálffy 1997: 82-83. 2 Szűcs 1984: 610. 3 Wathay 1976. 4 Sahin-Tóth 1997. 5 Benda 1983. Az olasz nyelvű kéziratot Kari Nehring fedezte fel a müncheni Bajor Állami Könyvtár kézirattárában egy 18. századi másolatokat tartalmazó kódexben.
