László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
ILON GÁBOR: Pápa alapterülete és területi növekedése. Az Árpád-kortól a 18. századig
7. Batthyány L. Mezőgazdasági Szakközépiskola jogelődje területéről, a Tapolca déli oldaláról Agyaglik (?) településre utaló nyomokat újakkal tudtuk kiegészíteni.'' 4 8. Táncsics M. u. (korábban Hosszú u.), a Tapolca déli oldalán falutelepülésre utaló emlékek/ 5 Neve: ismeretlen vagy azonosíthatatlan. 9. Mika-gyár (Szegfű u.) X-Xl. századi temetőre utaló leletek a Tapolcától délre/ 6 Neve: ismeretlen vagy azonosíthatatlan. 10. Szabó D. u.- Sintérházi-földek, a Tapolca déli teraszán települési emlékek. 37 Neve: ismeretlen vagy azonosíthatatlan. E 10 hely közül 5 középkori neve ismeretlen. A következő településeket pedig régészeti adatokkal a mai napig nem tudjuk azonosítani: 1. Hódoska, Helynév a Bakonyér északi oldalán/ 8 2. Igar (Igal). Helynév a Tapolca északi oldalán, a város határának legszélén, Tapolcafő szomszédságában. Helyét(?) Gerlisch János 1794-ben készített megye térképe rögzíti/ 9 A településszámok közötti eltérés (11 és 14) természetesen és joggal feloldható a falvak korai Árpád-korban országosan jellemző és adatolt vándorlásával 40 , továbbá némelyikük említetlenségével. A 14. századig tartó időszakról azonban a mai napig mindössze egy falutelepülés (Hánta/Hanta?) 41 épületeiről és szerkezetéről (temetője maradványaival) rendelkezünk a mai kor tudományos követelményeinek megfelelő ismeretekkel, pl. elképzelésünk lehet esetleges kiterjedéséről. A településrészlet (beltelkek) nagysága: 0.001 km z . A zala megyei Szentmihály belterülete - mérésem szerint - 0.0625 km z volt. Ezt meglehetősen spekulative és automatikusan felhasználva a 14 település belterületére eredményként mindössze 0.875 km^-t kapunk. A határ nagyságára azonban még hasonló módszerrel végzett számítással sem mernék következtetni. Pápa belváros mai területén a korszak végére azonban több falu egybeolvadásából kialakult a Garaiak, valamilyen jelzésszerű palánkkal körülvett 42 mezővárosa (az oppidum kifejezés 1401-től állandósul a forrásokban). 4 '' Ennek területe 1.5 km^ körüli lehetett. 34 MRT 61/30. 206.; Ilon (1995) 61/38. 122. • 5 MRT 61/14. 202. V 'MRT 61/12. 201-202. ,7 MRT 61/13. 202. 38 MRT 61/29. 205-206. 39 MRT 61/36. 207. 40 Kristó Gy., A honfoglaló magyarok életmódjáról. írott források alapján. Századok (1995) 3-62. 41 Ilon(1996) 1-3. ábra 42 Martonfalvay Imre deák emlékirata. Közli: Szopori Nagy Imre. In. Magyar történelmi évkönyvek és naplók a XV1-XVIII. századból. Monumenta Hungáriáé Hislorica. Scriptores XXXI. Budapest. 1881. 145., 150.; Török Bálin deákjának Martonfalvay Imrének nplótöredéke és emlékirata 1555-1585. A Magyar Nyelvtörténet Forrásai I. Budapest, 1986. 17., 24., Ilon (1988) 163. 4, Kubinyi (1994) 85.
