László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
ILON GÁBOR: Pápa alapterülete és területi növekedése. Az Árpád-kortól a 18. századig
II. A 16-18. század Ezekben az évszázadokban a településszerkezet meghatározó elemévé a város erődítése vált. bár a viszonylag békésebb évtizedekben a település a városfalakon kívülre is kiterjedt (5. ábra). Az erődített város méretére vonatkozóan a kutatás által legfontosabbnak tartott írott forrás 1555-ből, Nádasdy Tamás nádortól 4 származik. A város kerületét négy bástyával és három kapuval 1575 lépésben, azaz 9450 királyi lábban (2954, 07 m) határozta meg. Ebből a város tó felőli része 1062 lépés (1991.88 m) a szárazföld felől 513 lépés (962.18 m). (Hrenkó Pál szerint a város kerülete 2925 m, a jegyzék értelmezése azonban részben eltér Tagányiétól.) Henricus Maynzeck 1730 körüli térképén (4. ábra) 45 a városerődítés kerülete - mérésem szerint - 2292 m. (A vízzel határolt északi + keleti oldal hossza 1038 m, a szárazföldi déli + nyugati oldal hossza 1254 m.) Joannes Gerlisch 1795-ös várostérképe 46 szerint ugyanezek az adatok: 2203, 1031 és 1172 m. A térképeken mért különbségek valószínűleg az én hibáimnak tudhatók be. A fenti számadatokkal kapcsolatos problémáimat az alábbiakban foglalom öszsze. Aki ismeri a helyszínt, netán ott ásott tudja: 1. a tó ill. a duzzasztott, mocsaras Tapolca hajdan észak felöl is védte a várost, tehát Nádasdy adata - véleményem szerint - csak ennek tükrében értelmezhető, 2. az északi + keleti és a déli + nyugati védmüvek hossza szinte azonos, az utóbbi, tehát a szárazföldi és nem a tó felőli a hosszabb. Erről a tényről a mai várostérképen végzett egyszerű méréssel is meggyőződhetünk, ugyanis az erődítés az utcahálózat nyomvonalaként megőrződött. Az északi + keleti: kb. 1 100 m, a déli + nyugati: kb. 1200 m hosszú. Az összes fent említett számot csak egy módon lehetséges összhangba hozni a Nádasdy-féle felméréssel, mégpedig: Nádasdynál elírás történhetett és valójában 562 lépés (1054.08 m) a tó (vízzel határolt oldalak!) felöli védmüvek hosszúsága. Megjegyzem, Nádasdy adatai tisztán az erődítések hosszát jelentik(!). Szakály Ferenc 47 értelmezése tehát csak részben helytelen, ezért Pálffy Géza legújabb állítása nem igazán állja ki a kritikát. Javasolt Nádasdy-korrekciómmal, mérési adataimmal és a valós ismeretekkel korrelál a Basta-napló adata (1 1/3-ad olasz mérföld = 2318.1 m) is. 48 Nem mellőzhető, ámde a téma szempontjából most elhanyagolható forrás Martonfalvay Imre deák naplója, ugyanis a városerődítések 1544-49 közötti(?) "ki44 OL Eszeterházy-lt. 185 Nádasdy T. nádori iratai. Közli -Tagányi K., Pápa város fölmérése s a régi magyar királyi mérték. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 4 (1897) 193. és Hrenkó P., Bakonyi helytörténeti és tájfutó térképek. Válogatás Veszprém megye térképészeti emlékeiből. Pápa, 1981. 4-5. 4> VeML T. 560. Derdák Ferenc geodéta (Savaria Múzeum, Szombathely) segítségét a térképek léptékeinek átszámításánál e helyütt is köszönöm. 4f 'OL S-12 Div. XVÍt. No 5/2. A térképet Koppány Tibor fedezte fel, a figyelmemet erre Haris Andrea hívta fel. Szíves segítségüket e helyütt is köszönöm. 47 Szakály (1994) 143. 48 Pálffy (1997) 66-67. különösen 226. jegyzet és 128. No. 22.
