Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában
perem fölé húzott fül („K" szelvény I/d padlón omladékból, VTJ. t. 2., 91.54.56.; „K" szelvény „b" gödörből az I/a periódusból, VUJ. t. 7., 91.54.112.) és a kombinált (háromszögletcs + bütyök, valamint szalag + bütyök) fülek 139 a továbbélő halomsíros kultúra hagyományőrzését jelzik. A csavart fül a korai urnamezős kultúra jellemzője. Megtalálható pl. Eppan-St.Paul településén, a korai Velaticc fázisában a Baierdorf-Lednice szakaszba keltezhető Horn-i temető több sírjában, a Getzcrsdorf-i LX. sírban, és a Velatice-Ockov szakasz ocskói (Ockov, Szlovákia) anyagában több tálon.. A szögben megtört fül is az umamezős kor jellemzője. 3.2.6. A fiilek felerősítésének módozatai Erre a megfigyelésre természetesen csak azok a darabok alkalmasak, ahol a törés ezen a részen következett be. így statisztikai vizsgálatra ezek mennyiségi adatai alkalmatlanok, hiszen az ép darabok rögzítésmódjáról mit sem tudunk. Bütyökful. A fogó- vagy akasztóbütyök és fül funkcióját ellátó agyagdarab felerősítése 1. vízszintesen árkolt felületre (XXI. t. 10.), 2. az előbbi kombinálása sűrű, ferde karcolgatással (XXn. t. 2-3.), 3. ujjbenyomkodással tagolt felületre történik (XXII. t. 1.). Szalagfül. Az egyszerű össze-, illetve felragasztásra nem találtam példát. A rögzítésnek két alaptípusát sikerült megfigyelni, mégpedig: 1. behasítással, 2. csapolással. Az első esetben a szalagfül végét a fül tengelyével párhuzamosan bevágták, s ezt száj szerűen szétnyitva ráhúzták az edény peremére, mintha a peremet satuba szorították volna (XXI. t. 5-6.). Ezt az eljárást célszerűen csak a fülek peremmel érintkező részén alkalmazták. A csapolás azt jelenti, hogy a szalagfül végére golyó, vagy henger alakú nyúlványt (csap, mint az asztalosoknál, ácsoknál) illesztettek (XXII. t. 4-6.). Az edény falába, ahová a fület rögzíteni akarták, a csap méretéhez illő lyukat alakítottak ki (XXI. t. 89., XXJJ. t. 7.) az ujjukkal vagy segédeszközzel. Ezután a csap segítségével a fület ide beillesztették. A csapolásos felerősítést a fülek alsó (az edény hasa, válla), de felső befutásánál (perem alatt XXI. t. 8.) is alkalmazták. 3.2.7. A plasztikus díszek és kialakításuk módja Amikor az edény felületérc vagy abba süllyesztve (HI. t. 1., 1. 1. 1., XLX. t. 7-8., XX. t. 1-2.) az agyaghurkát ívelt, háromszög vagy lapított átmetszetű formában helyezik fel, lécdíszről beszélünk. Ilyen töredék 452 db található a leletanyagban. Az összes kerámiatöredék 4,23%-a ilyen módon díszített. Mindössze 17 db lécdíszes edénytöredék származik a temetkezésekből (8 db a II., 9 db a m. halomsírcsoportból). Nagyon sok esetben kombinálják más díszítési móddal, mégpedig a telepen: becsípett (86 db pl. 1.1. 9., H. t. 1.), benyomott (263 db pl. n. t. 4.) és bevagdosott (18 db pl. I. t. 4., VI. t. 2.) lécdíszes darab kerültek elő. A temetkezésekben csak a benyomkodott lécdíszcs (7 db a II., 8 db a Hl. halomsírcsoportból) verziót találtuk meg. A díszítéstípust az edények oldalán, vállán (Hl. t. 9.) és nyakán (függőlegesen is pl. Hl. t. 2.), helyezték cl. Az utóbbi nem túl gyakori a Bakony-vidéki emlékanyagban. Ezideig csak a farkasgyepüi telepről és szórványként ismerem. 142 A fazekas „eszközként" az ujjait, illetve éles fa és/vagy csonttárgyat használhatott. Különleges altípusa, amikor a plasztikusságot a becsípett vagy bemélyített dísz árnyékhatása adja (XX. t. 7.). 3.2.8. A benyomott/bebökdösött díszek és kialakításuk A kombinált fülekről ld. Doaeus, M.: Zum mittelbronzezeitlichen Keramikdepot von Maisbirbaum. AAu 75 (1991) 116.; Do Meus, M.: Das mittelbronzezeitliche Keramikdepot von Maisbirbaum. Zalai Múzeum 5 (1994) 4.ábra 9., Árkolt bütykök a balatonmagyarődi halomsíros telepről (R BC) és a temető idősebb fázisából (R BD) is ismeretesek. Ld. Horváth 1994. 3. kép 5., 12. kép 1. Lochner 1994. 106. ábra, Tocik A. - Vladár, J.t Prehl'ad bádania v problematike vyvoja Slovenska v dobé bronzovej. SlA 19 (1971) 410-41L, 422., 49. ábra 2.; Furmánek, V. -Vellaclk, L. - Vladár, J. 1991. 12. ábra 15., Lettner, W.i Eppan-St.Pauls, eine Siedlung der späten Bronzezeit. Ein Beitrag zur inneralpinen Laugen/Melaun-Kultur. AAu 72 (1988) 65-66., 27. ábra L, Kaus, K-: Das Hallstatt-A-Gräberfeld von Getzersdorf, p.B. St. Pölten, NÖ. AAu 50 (1971) 96-97., 5. t. 3. Patek 1968. 105. t IL, 126. t 3-4., Kőszegi 1988. 135., 184. Don 1988. 11. ábra 6., 12. ábra 3.
