Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában

kultúrában^pl. a Ság-hegyi szórványleletek, de a Bécs XI.-Mühlsangergasse-i temető edénye is igazolják. Közeli legújabb előfordulási helye Lébény-Billedomb 1068. telepobjektuma, ahol a késő halomsíros időszakra keltezte az ásató.

104 Nem ismeretlen, ha nem is túl gyakori azonban a korai és klasszikus halomsíros (koszideri időszak) emlékei között. Megtalálható Haindorfban (Ausztria, X. t. 3.) és a Balatonmagyaródhídvégpusztai telep anyagában. A magyarádi kultúra területéről is csak egy példányról van tudomásunk a klasszikus fázisból, a nyitrai Várhegyről (Nitriansky Hrádok, Szlovákia). Utóbbin azonban négy kiöntőcső van. Az edénytípus eredete a Balkán-Egeikum (pl. Teli Ezero, DélBulgária) és Kisázsia (Trója VI.) területén át időben is vissza, a ÜJ. évezred második fele akkád kori Sumerjébe vezet. Egy kiöntős változata került elő Teli Abaquban.

106 3.2. Adatok a késő bronzkori fazekasok eljárásaihoz Közhelynek számít, hogy az ember létezésének alapfeltétele a víz. Települései tehát mindenkor víz közelében találhatók. Felsorolás jelleggel felidézzük a víz felhasználásának főbb területeit: szomjúság oltása, főzés, tisztálkodás, mosás, állatok itatása, növények öntözése, s a kézművesség. A kézművességek közül néhány olyat emelünk ki, ahol a víz alkalmazása elengedhetetlenül fontos: fazekasság, fémművesség, len- és kender áztatás, textilfestés stb. Ilyen megközelítésből eljutottunk e fejezet választott témájához, a fazekassághoz (cserép-edénykészítés). A kisteleptől északra 350-400, illetve délre 250 m-re mély vízmosás van. Ezek a kisteleptől 550600 m-re nyugatra futnak össze, majd nyugat felé tovább haladva - kb. 500 m-t - olyan helyre érünk, ahol még ma is víz folyik a hajdani mederben (4. ábra). A kistelepet közrefogó ágakban a késő bronzkorban is még víz folyhatott, ahogy azt Futó János geológussal 1993 tavaszán végzett terepbejárásunkon megállapítottuk. Lsz* szövegközi melléklet Futó János: Vélemény az iharkúti bronzkori halomsírok népének vízszerzési lehetőségéről „A vizsgált terület Iharkút bányaépületeitől délnyugatra, 1 km távolságban, 370 m tengerszint feletti magasságban található (3-4. ábra). A kissé hullámos felszín meghatározó formaeleme a hozzávetőlegesen kelet-nyugati irányban húzódó nagyobb völgy, amely fölső szakaszán négy mellékágra bomlik. E fővölgy talpába vágódva egy 2 m szélességű meder kanyarog, ami jelenleg teljesen száraz, de a közelmúltban még vizet vezetett. Erre utal a meder formája és keresztmetszete, de így ábrázolják a különböző régebbi térképek is. Az utóbbi másfél évtized csapadékhiányos időjárása és a közeli bauxitbányászat következtében napjainkra eltűnt a patak. Ugyancsak a bányaművelés következménye (Németbánya V-XfV., XVH. lencse), hogy megsemmisült az északi mellékvölgyek fölső része, de egyúttal feltárult a környék földtani felépítése. Pichierová, M.: Hromadny nález keramiky z Kopcian, Okr. Skalica. SbSNM 60 História 6 (1966) 63., 6970., 4. ábra 5. és 5. ábra 4., Patek 1968. 24. t 1-7., PttrJonl 1954. 309. ábra 5. Németh Gabriella leletmentése az M l-es autópályán, 1993. okt 11. Szíves segítségét, hogy az edényt tanulmányozhattuk és rajzolhattuk, e helyütt is köszönöm. Az edényt késő halo m síró s/korai umamezős kerámia társaságában találta. 05 WUJvonseder, K-: Die Mittlere Bronzezeit in Österreich. Wien-Leipzig, 1937. 193., 12. tábla 7., Horváth 1994. 219-220., 3. kép L, Vladár, J. - Bartonlek, A.: Zu den Bezihungen des Ägäischen, Balkanischen und Karpatischen Raumes in der Mittleren Bronzezeit. SlA 25 (1977) 12. ábra Georgier, G. I.: Beiträge zur Erforschung des Neolithikums und der Bronzezeit in Südbulgarien. AAu 42 (1967) 125., 33. ábra 10., 12., Podzuwelt, Ch.: Die mykenische Welt und Troja. PrähArchSüdoste 1 (1982) 1. ábra 11-12., 3. ábra L, 4., Trutnpelmana, L.: Tell Abaqu. Vorläufiger Bericht über die Ausgrabungen der Hamrin Expedition der Ludwig-Maximiiianus Univ.München. 1..Kampagne. Sumer 38 No. 1-2. (1982) 4546., 6. ábra