Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Természettudományok és múzeum - Mozgai Zsolt: Adalékok a Bakony-hegység ásványlelőhelyeihez az 1980-as években

A felszíni mállás hatására az alsó rész tufás szintjének folytatásában, a felső szinten gyakori az omladékban a kalcit 5-10 cm vastag teléreiben az ún. „papírkalcit" 1-2 cm nagyságú és csupán 1 mm vastag kristályai. A helyenként felnyíló teléres kalcit hasadékaiban 2-3 mm-es kristályokkal a kalcit enyhén színezett, áttetsző kristálycsoportjai is előkerülnek. A Káli-medence többi rég felhagyott, közismert bányahelye idő hiányában feltáratlan maradt (Tóti-hegy, Hegyes-tű stb.). A korábbiakhoz hasonlatosan itt is lehet még ásványelőfordulásra számítani, ezért bejárásuk és ismertetésük a jövő feladata. 12. Tihany: Gejzírmező Tájvédelmi Terület, gejzírkúpok (23. ábra 12) A természetvédelmi területről, a gejzírkúpokból ismeretesek több dm

3-nyiü regek, melyekben enyhén színezett, sárgás kalcedon pár mm-es gömbös-vesés-cseppköves példányai találhatók Ezek a természetes feltárások révén védettség miatt gyűjtés szempontjából szigorúan tiltott területek! Hasonló a helyzet a Bakony számtalan barlangjával is. Ezek ismertetésére az időhiány és a terjedelem szabta határok miatt itt és most nem kerül sor. V. MÉSZKÖFEJTŐK 1. Sümeg: g er in ci kőbánya (23. ábra 13) A működő mészkőbánya krétakorú mészkövet tár fel. Sümeg városától K-re kb. 2 km-re, a Nyirád felé vezető út mentén a hegyoldalban található a bánya. Meddőhányója és a bánya maga is már messziről jól látható. A bánya korábban egy szinttel működött, 1987-től az üzemelő banyaszinten egy újabb, alsóbb szintet nyitottak. 11. ábra: Sümeg, gerinci mészkőbánya helyszínrajza Abb. 11.: Lageplan des KalksteinBruchs am Kamm von Sümeg 6. kép: Sümeg, gerinci mészkőbánya, sugaras, nyúlt, romboéderes, vastartalmú, sárgásbarna színű kalcit (1989) Bild 6.: Kalksteingrube am Kamm Sümeg str

alien gestreckter romboeder förmiger gelb-braun farbiger Kalzit (1989)