Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Természettudományok és múzeum - Mozgai Zsolt: Adalékok a Bakony-hegység ásványlelőhelyeihez az 1980-as években
7. kép: Sümeg, gerinci mészkőbánya, keleti bányafal az agyagos-kalcitos, fosszilis töbörkitöltéssel (1989) Bild. 7.: Kalksteingrube am Kamm Sümeg Doline, Kalzit-fonige Ausfüllung (1989) A hely jellegzetessége a sugaras szerkezetű, áttetsző, jellegzetes barnás árnyalatú kalcit Ez a kalcit a bánya K-i oldalában vastag telérben jelenik meg. A sugaras kalcit néha 50-60 cm vastagságban tömören alkotja a télért. Nagyritkán a szétnyíló telér üregeiben megjelenik ugyanennek a kalcitnak a fenn-nőtt kristályvége is, amely enyhén nyúlt, romboéderes alkatú. Az egyben előkerült leghosszabb kristálytűk hossza 15-18 cm. A telér maga a mészkő töbörszerű agyagos, márgás üledékkel töltött térségéből indulva a tömör kőzetrészbe is lenyúlik. A töbört kitöltő breccsás anyag hézagait gyakran ugyanez a kalcit rövidebb tűs változata cementálja össze. Itt gyakori a fenn-nőtt kristályvégződés. A cementáló kalcit követve a breccsa alkotó elemek formáját, így gömbösen, félgömbösen is megjelenik. Ugyanitt a kalcitok felületét vékony limonit, vagy fehéres agyagos-karbonátos kéreg boríthatja. A kőzet hajszálrepedései mentén mangándendrit keletkezett. Ugyancsak az alpalkőzethez köthetően ritkán a kőzetre telepedve félgömbösen, cseppkőszerűen limonit települt. A lelőhely jellemző barna kalcitja esztétikus volta miatt az érdeklődők körében közkedvelt. 2. Szentgál: Tüzköves-hegy, felhagyott mészműi mészkőbánya (23. ábra 14) A lelőhely Szentgál telepléstől ENy-i irányban kb. 3 km-re fekszik, a szentgáli vasútállomástól kb. 300 m-re. A lelőhely megközelíthető Városlőd felől a 8-as főútról a második jobb oldali elágazásnál elkanyarodva, a vasúton áthaladva. Maga a bánya a főútról is jól látszik.' A bánya tömör középidei mészkövet tár fel. A mészkő a bánya különböző helyein vöröses árnyalatú, illetve fehér színű. A vöröses színű mészkő tűzkőben gazdag. A tömör vörös színű mészkő repedéseiben néha több tenyérnyi felületeken mangándendrites futtatás található. Ugyanilyen jellegű mangándendrit a tűzkő hajszálrepedései mentén is kialakult nagyon gyakran. A töredék felső szint tűzköveiben a kvarc víztiszta, vagy enyhén színezett 1-3 mm nagyságú kristályai találhatók fennőve a tűzkő apró, pár cm 3-es üregeinek falán. Az üregek egyes esetekben agyagszerű képződménnyel teEtettek, máskor teljesen üresek A tűzkő nagyobb repedéses üregeinek felszínén kékes-lila kalcedon
