Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994

(HI. t. 1.). A kora bronzkori zóki kultúrához sorolható telep (cölöpszerkezetes épületrészletek, árok, gödör) részleteit figyeltem meg. A gödörben marha (?) szarv és lapocka mellett érdekesebbek egy tál (III. t 4.), továbbá seprűzött hálómintás és bevagdosott peremű edények töredékei (III. t. 5-17.).

2 A leletmentés ideje alatt a kutatott telektől délre, kb. 70-80 m-re épülő új ház alapozásakor neolitikus jellegű fültöredéket gyűjtöttem.

3 1 EKM RA 1037-87. és lsz. 93.3.1.-27. 2 EKM RA 1059-89. és lsz. 93.3.28.-76., 78.-110. 3 EKM lsz. 93.3.77. 21. CSIKVÁND A község 1992. január l-jétől ismét Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozik. Az MRT 4. 21/6. lelőhelye (Kalmártag, helyesen Hajlás) valójában az MRT 4. 21/3-4. lelőhelyektől dél-délnyugatra, a malomsoki határ közelében található. 21/1. BELTERÜLE1 0 O Ró, Á, Kk 197 l-ben Tóth János haza alapozásakor (Kossuth u. 36.,hrsz. 365) egy falat bontottak el. Ebben - valószínűleg - másodlagos helyzetben római tegulatöredékeket találtak, amelyeket Polgár Lajos kőműves (Arany J. u. 17.) bontott ki és adott át gyűjteményünknek. Ugyanitt cserép bográcsperem töredék (IV. t. 1.) és késő középkoriújkori edénytöredékek is előkerültek.

1 Ugyanezen telek Kalmár Zsigmond tulajdonában QKossuth u. 36., hrsz. 362-364) lévő részén 1974 tavaszán kút ásásakor egy méter mélységben cserépbográcsot találtak. A tárgyra Polgár L. hívta fel Mithay Sándor figyelmét, aki azt a múzeum számára megszerezte. A bográcsot Takács M. monografikus munkájában a fémedényeket utánzó D/I/3. formákhoz sorolta.

2 1990 márciusában néhány napos hitelesítő ásatást vezettem a Rákóczi u. 3. sz. alatt. Itt, Szalay János telkén 1984-ben derítő ásásakor kb. 120 cm mélyen csontvázas sírt bolygattak meg. Lábrészénél állítólag edények voltak Ezek közül (?) csak egy fordított csonkakúpos tálat (IV. t. 2.) kaptunk meg Polgár L. jóvoltából. A csigavonalas tál a 13-14. századra keltezhető.

3 A többi edényt széttörték a munkások. Hitelesítő feltárásunkon 60 cm-es mélységben csak gyér késő középkori-újkori településnyomokra bukkantunk

4 A fent említett tálat is inkább egy településhez tartozónak véljük. Az evangélikus templomban és kertjében 1820-ban, 1929-ben és napjainkig minden földmunka alkalmával emberi csontok kerülnek elő.

5 1 EKM RA 762-73., lsz. 71.18.1.-6. 2 EKM RA 934-74., 1074-91, lsz. 74.41.1. Takács M 1986. 35-36, 12.1.1. 3 EKMlsz. 94.24.1. 4 EKM RA 1074-91, lsz. 93.4.1 .-6. 5 A História Domus és saját megfigyelései alapján, Polgár Lajos szíves jóvoltából. 21/5. TEMETŐ ALJA (HAJLÁS E. O ü 3v, Ró A terület érintkezik a Hajlás nevű dűlővel. Tálalási helyként az utóbbit adta meg Pogár L., amikor 1971-ben egy provinciális házikerámia oldaltöredékét

1 ajándékozta a múzeumnak. 1990. márciusában végzett terepbejárásomon késő bronzkori edénytöredékeket

2 gyűjtöttem a területen. Valószínűleg az MRT 4.21/7. halomsírjainak kistelepe terül el itt. 1 EKM RA 762-73, lsz. 71.18.5. 2 EKMlsz. 94.27.1.-12. 21/7. HAJLÁS: ^ Bv 1990. tavaszán a Bakony-patak árteréhez közelebbi halom tetején egy szalagfülcsonkos oldaltöredéket gyűjtöttem.

1 1 EKMlsz. 94. 28.1. (A?) Kavicsbánya lelőhellyel leltározott Mithay Sándor egy benyomkodott peremű, kézzel formált palackot (IV.t.3.).

1 Ez azonban félreértés lehet. A Kavicsos (MRT 4. 21/2.) területén működött ugyan korábban kavicsbánya, de azt mára betemették, nyoma sem látszik. Ma már az ajándékozó személye sem tisztázható. (Ó?) Mórichida-Selemtag (Győr-Moson-Sopron m.) tördemészi homokbányájában állítólag edényben gyer-