Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994

szerepeltetem. A települések határából származó bizonytalan lelóhelyű (***) adatokat csak igen kivételes esetben számítottam be valamelyik statisztikába. Három pápai lelőhely (MRT 4. 61/24-25., 35.) a kutatás számára új adatait egyik statisztikában sem szerepeltetem, mivel azok topográfiai szempontból nem újdonságok. Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy ebbe, a 2. csoportba, tartoznak olyan lelőhelyek, amelykről nagyságrendekkel több információval rendelkezünk a topográfiához képest Ide tartozik pl. Bakonyjákó-Malomoldal (4/8.), Bakonytamási-HathalomIV. (14/6.), Döbrönte-Himfy-vár (24/1.), Mezőlak-Szentpéteridomb 1. (48/1.), Ugod-Templomdomb és -Katonavágás I-E. (75/1., és 13-14.), Vaszar-Pörösrét (78/9.), Vinár-Cseralja (80/4.). További momentumok, amelyeket fontosnak tartok megjegyezni: 1. A vaszari általános iskolai gyűjtemény anyagát 1985-ben beleltároztuk a múzeum törzsanyagába. Ennek régészeti leletei, amelyeket a jelzett topográfia leírt, új adatokként a 2. csoportba kerültek. Ugyanígy az 1991-ben feUeltározott, de a külsővati önkormányzat tulajdonát képező hajdani iskolai gyűjtemény, s benne a régészeti tárgyak sorsa is megnyugtatóan rendeződött. Anyagát szintén a 2. csoportba soroltam be. Az előzőknél nagyságrendekkel kisebb lovászpatonai iskolai gyűjtemény tudományos szempontból értékes anyagát 1986-ban szereztük meg, s helyeztük el múzeumunkban. 2. Okvetlenül meg kell említenem Molnár András (Magyargencs), Balázs Árpád (Pápa) és Wenczel István (Ugod), valamint Polgár Lajos (Csikvánd) nevét, továbbá a külsővati polgárokat és a Nagydémi Honismereti Kör tagjait akik gyűjteményük átengedésével, saját gyűjtéssel, és a leletmentéseken tevőleges és önkéntes munkájukkal járultak hozzá ahhoz, hogy gyűjteményünk gyarapodjék, és ezáltal idővel szűkebb pátriánk történetéről alkothassunk majd árnyaltabb képet. Azon települések adatainál, ahol a felsoroltak tevékenykednek/tevékenykedtek, szemmel látható a mennyiségi növekedés, a területintenzív figyelése. Az ezzel kapcsolatos konzekvenciákat (lelőhelyfigyelő és/vagy felkutató emberek, csoportok megszervezése) érdemes lenne országos szinten levonni, a szükséges lépéseket megtenni. 1970-ben a pápai járás 55 településén - ebben foglaltatik Pápa, valamint a ma a városhoz tartozó, korábban önálló 3 település - 512 régészeti lelőhelyet írt le a 4. kötet. 1991. január Tgyel 3 település (Csikvánd, Gyarmat, Szerecseny = 25 lelőhely, 1970^es adat) visszakerült az 1950 előtti közigazgatás szerinti helyére, azaz Győr-Moson-Sopron megyébe. Én azonban ebbe a munkába e három falu régi és új adatait is bevettem. Feldolgozásom tehát 55 önkormányzat határának adatait tartalmazza, bár ma gyűjtőterületünk már csak 52 településre terjed ki, ami a megye területének még mindig közel egyharmada. Miután a Topográfia 4. kötete külön bontásban nem tartalmazza a hajdani járás adatait, először ezt ismertetem, hiszen csak így lesz láthatóvá a változás. Az új feldolgozásban az akkor alkalmazott periodizációhoz ragaszkodtam 1. DIAGRAM. Az MRT 4. kötete pápai járásának lelőhelyei korszakonként (1970) (512 lelőhelyen) DIAGRAMMI. Der Band ATU 4. Die Fundstellen des Papaer Kreises nach Perioden (1970) (512 Fundstellen) 350 őskor ÚjkSkor Rézkor Kora- Késő Vaskor Római Népván- Honfog- Árpád- Ismeretált. és közép- bronzsó bronz- kor kor keltákkal kor dorlás kor ált. és avar látás kor és len koközép- rúak kor összesen Ismert korúak összesen: 933 Mindösszesen: 956