Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994

A lelőhelyek száma (512), és a korszakok szerinti lelőhelyszám (956) természetesen nem azonos, hiszen egy lelőhelyen több korszak emléke is előfordul (1. diagram). A korszakokon belül, a lelőhelyek típusa szerinti bontást (pl. telep, temető, szórvány) itt most feleslegesnek tartom, ezért nem közlöm, hiszen a Topográfia mutatója ezt az igényt elégíti Jri. Akiegészítő adatsomái (1-2. táblázat) már bontást (telep, temető, szórvány és/vagy bizonytalan jellegű lelet) alkalmaztam, hiszen itt ez önálló információértékkel bír. 1. TÁBLÁZAT la. csoport Új lelőhelyek 1970-1994 TABELLE 1. Neue Fundstellen (1970-1994) Gruppe la. Kor Telep Temető Szórvány (bizonytalan jellegű) 1 Őskor ált. 12 0 2+1 bánya Újkőkor 5 0 0 Rézkor 2 0 0 Kora és köz. brk 4 0 0 Késő bronzkor 3 0 1 Vaskor 4 2 1 depot Római kor 6 2 3 + 1 erőd + 2 éremkincs Népv.kor ált. és avar 1 1 2 Honfoglalás kora 0 0 0 Árpád- és középkor 14 2 1 + 1 barlang + 1 huta Ismert korúak összesen 74 Ismeretlen korúak összesen 1 (vaszari földvár telep) Mindösszesen 75 új lelőhely Az 1. táblázat adatai azt jelzik, hogy egy év híján negyed évszázad alatt 7,8%-kal növekedett az abszolúte új lelőhelyek száma. Ezek közül külön kiemelést érdemelnek az alábbiak: a nagytevel-tevelhegyi újkőkori kovabánya. Ez területünkön az egyetlen őskori ismert kőnyersanyag-lelőhely. Alaposabb régészeti kutatása a jövő feladata. A kupi újkőkori település részleges régészeti kutatása jelentős eredményeket hozott. További feltárását - többek között - az indokolja, hogy a teveli bánya egyik nyersanyagfeldolgozó helye lehetett. A döbröntei és takácsi római kori éremkincsek előkerülése nyilvánvalóan a véletlen műve. Nem lényegtelen adatokkal járultak azonban hozzá a korszak (375 körüli) történeti eseményeinek vizsgalatához. Nagyjelentőségű a kemeneshőgyészi avar kori temető (36/13.) adatolása. A külsővati Hunyadi Mátyás-kori nemesi udvarház kályhái tették lehetővé, hogy régészeti leletek alapján a Kárpát-medencében az első hiteles rekonstrukciót elkészíthessük. A németbányai késő középkori-újkori üveghuta (működött: 1757-1781) az egyetlen bakonyi üveghuta, amely régészetileg megkutatott Kitűnő lehetőségét adja a meglévő történeti forrásokkal (gyártmány és árjegyzékekkel) való összevetésnek, valamint a recens néprajzi kerámia előzményeinek datálásához, és szakmatörténeti-technológiai szempontból is nagyon érdekes. Pápán az eddig ismeretlen (egyúttal máig a legkorábbi történeti időszak adata!) késő neolitikus lengyeli kultúra lelőhelyével (61/41.) gyarapodtunk. Egy római kori, éremmel is keltezhető települést lokalizáltunk a Vajda-lakótelep közvetlen közelében, attól keletre (61/39.). Ehhez hasonlóan nagy jelentőségű a várostörténet szempontjából egy Árpád- és késő középkori település azonosítása a Mezőgazdasági Szakközépiskola mögötti hobbikertekben, valamint egy eddig ismeretlen Árpád-kori temető és falu rögzítése a Hantai utcában. A késő