Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Természettudományok és múzeum - Mozgai Zsolt: Adalékok a Bakony-hegység ásványlelőhelyeihez az 1980-as években
mm-es bevonata figyelhető meg. A kalcedon gumós-cseppköves alakzatú, a gömböcskék 2-3 mm nagyságúak. Maga a tűzkő szürke, vörös, sárga, bordó, lila és ezek keveréke. A fehér mészkő kőbélüregeiben a kalcit víztiszta 3-8 mm nagyságú, rövid oszlopos-romboéderes alkatú. Ez a kalcit felel meg a korábban idézett Koch (23) 501. oldali leírásának A bánya alsó szintjének keleti részén frissebb robbantás nyomai láthatók Itt a mészkő repedéseiben egy mérsékelten nyúlt romboéderes, formakombináció nélküli kalcit típus fordul elő kis gyakorisággal. A bánya ÉK-i oldalán a mészkő erősen töredezett, kalcittal cementált, breccsaszerű. Az itteni kőfalon és lejtőtörmelékben gyakori a cseppkő és a színtelen, de átlátszatlan sugaras kalcit. Ez utóbbi cseppkő alapját képezve jelenik meg. A bánya nyugati szegletében a fal kb. 4-5 m-es magasságában egy kb. 50 cm nyílású barlangbejárat van. Ennek alja letört cseppkövekkel van tele. Töredezett cseppkőképződmények vannak a járat falán is. A cseppkövek keresztmetszeti képében is erős gyűrűzöttség látható. 12. ábra: Szentgál, Tüzköves-hegy, mészkőfejtő helyszínrajza a lelőhelyi jellegzetességek feltüntetésével Abb. 12.: Lageplan des Kalksteinbruchs mit Kennzeichnen der Eigenartigkeiten von Lagerstätten fr 1 Mj£%mL.OmJHÍBtC§ *v XJH-CÍT 3. Tapolcafő: Bóta-kö, Kupi Tsz mészkőbányája (23. ábra 15) Pápától D-re fekvő település, közigazgatásilag még Pápához tartozik. A településtől D-DNy irányban a Döbrönte-Ganna közúti elágazást követve az út bal oldalán az elágazástól kb. 600-700 m-re található a mészkőbánya Az itt található kőbélüregeket apróbb, jellegtelen, néhány mm-es élhosszúságú kalcit tölti ki. A geothit néha finom pókhálószerű képletei mikroszkóp alatt láthatók szépen, míg fürtös cseppköves limonit képződményei a DK-i hegyoldalon a felszínen is gyűjthetők. Néha rozsdabarna kéregként a kőbelek üregeit is kitölti. Ugyanitt a régi bányaoldalban teléres kalcit néha cm-t meghaladó lapos kristályai is előkerültek tenyérnyi darabok formájában. A cseppkőszerű csipkés kalcitképződmények a lelőhely igazi látványosságai. A hátsó rész teléres kalcitjának felnyíló üregeiben dm nagyságú romboéderes kalcitjai muzeális méretűek. 13. ábra: Tapolcafő, Bóta-kő, mészkőbánya helyszínrajza, jelezve a legnagyobb kalcit előfordulási helyét Abb. 13.: Planzeichnung des Kalksteinbruchs (Vorkommen des größten Kalziten gekennzeichnet) Tapolcafő, Bóta-Stein 100 m
