Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)
Szabó Csaba: Egyházi nemesek a középkorban (A tihanyi bencés apátság egyházi nemesei)
A szőlősi és kövesdi per adatai alapján pedig sikerült összeállítani a szőlősi egyházi nemesek családfáját. Igaz, mindössze másfél évszázadot tárnak fel a család történetéből a források, de ezzel is szerettük volna felhívni a figyelmet a geneológiai kutatásokra, amelyek az 1945 utáni magyar történetírásban sajnálatosan háttérbe szorultak. Faluvine (1300 előtt) (Kövesdi) Pál (1318) Móric (1386) Arnold iapán (1300 körül) (Szőlősi) Demeter (Kövesdi) Tihon (1318) Miklós (1394) Lőrinc (1410, 1427) (1318) Tamás (1394) Miklós, akit Oroszlánnak mondanak (1318) Aszófői Péter (14,00) János (1400) Balázs (1412) László Gergely (1412) (1412 ) Tihany esetében ezekben a forrásokban jelentek meg utoljára az egyházi nemesek a XV. században. Solymosi László kitűnő feldolgozása az 1488-as Veszprém megyei adóösszeírásról 126 adhatott volna némi támpontot. Ugyanis, ha Veszprém megyében a Tihanyi apátságnak lett volna 1488-ban olyan birtoka, ahol egyházi nemesek jelenlétét ki lehetne mutatni oklevelekben, az egyértelműen bizonyítéka lenne a réteg továbbélésének. Ha pedig olyan birtoka lenne az apátságnak a megyében, melyben oklevelek bizonyítanák, hogy korábban egyházi nemesek éltek, 1488-ban pedig már nincsenek, a réteg eltűnését bizonyította volna egyértelműen. Sajnos sem ilyen birtokot, sem ilyen oklevelet nem lehet találni. Az 1488-as összeírásban nem is különíthetők el az egyházi nemesek, így egyértelmű bizonyítéka nincs a réteg létezésének, illetve megszűnésének a XV. század második felében. H. Ulászló 1498. évi in. dekrétumának 20. cikkelye, 127 melyben részletesen fel vannak sorolva aaz érsekek, püspökök, apátok, prépostok, káptalanok bandériumainak és lovaskatonáinak számai, már többet elárul. Bizonyítja, hogy a tihanyi apátságnak nem kellett katonát állítania. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem is voltak jelentős számban katonái, egyházi nemesei az apátságnak ekkor. Úgy tűnik, a tihanyi apátságban az egyházi nemesi intézmény a XV. században megszűnt. Ennek oka lehetett, hogy a magyar hadrendszer átalakult, és nem volt szükség az egyházi nemesek jelentéktelenné váló katonai erejére. A tihanyi apátság pedig díszként, méltósága jeleként nem tartotta őket. Ok lehetett az is, hogy az egyházi nemesek ellen két hosszú ideig tartó pert voltak kénytelenek folytatni az apátok, míg végülis alulmaradtak az apátsággal szemben. Nem kizárt az sem, hogy a nádori ítéletek ellenére elszakadtak az apátságtól nemeseik. A perek kapcsán az apátok rájöttek, hogy az egyházi nemesek, önállósági törekvéseikkel az apátság birtokegységét veszélyeztetik. Ezért is számolták fel az egyházi nemesek szervezetét. A kutatásokat egyelőre lezártnak kell tekinteni, de feltétlenül érdemes a témával tovább foglalkozni. Sok adat van a Dráván túli részekre és az esztergomi érsekségre vonatkozóan is. Ezeknek a területeknek forrásanyagát jó oklevélgyűjtemények tartalmazzák, 128 melyek most nem lettek felhasználva. Biztos, hogy a Magyar Országos Levéltár és a megyei levéltárak Mohács előtti gyűjteményei számos fontos, ezidáig teljesen ismeretlen adatot is rejtenek. Ezeknek a feltárása mindenképpen hasznos lenne. Egy nagyobb területi egységet tekintve pedig érdemes lenne a pannonhalmi apátságot, a veszprémi és győri püspökséget is hasonló módon vizsgálni. Jegyzetek I. A témával foglalkozó szakirodalom: - Ozorai József: Az egyházi vagy praedialis nemesek és birtokuk - Új Magyar Sión - (Esztergom: 1886) - A pannonhalmi Szt. Benedek rend története I-XII. kötet Szerk.: Erdélyi László - Sörös Pongrác (Bp.: 1902-16) - Szekfű Gyula: Serviensek és familiárisok - Értekezések a Történeti Tudományok Köréből XXITI. kötet 3. szám. (Bp.: 1912) - Váczy Péter: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság (Századok 1927-28. évf.) - Székely Ottokár: Az egyházi nemesség - Gróf Klebelsberg Kúnó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. Szerk.: Angyal Dávid (Bp.: 1935) - Fekete Nagy Antal: Az országos és patricularis nemesség tagozódása a középkorban. - Emlékkönyv Domonovszky Sándor születése 60. fordulójának ünnepére (Bp.: 1937)
