Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)
Ilon Gábor: Adatok az Északnyugat-Dunántúl késő bronzkorának bronzművességéhez
Nem a sírokból származó töredékek A feltárást megelőzően (1984-ben) gyűjtöttem a halom tetejébe ásott bolygatásból egy vörösbarna edény fenéktöredékét. Fv = 0,8 cm, lsz. 87.62.29. Az ásatás során 100 cm-es mélységig az alábbi töredékeket találtuk: Délnyugati negyed: 1. Bögre töredékei, lsz. 87.62.1.; 2. Lécdíszes urna töredékei, fv = 1-1,2 cm, lsz. 87.62.2.; 3. Edénytöredékek, köztük egy háromszögletesátmetszetű fül darabja, fv = 0,55-1,2 cm, lsz. 87.62.3.; 4. Vörösbarna, egyenesrevágott peremű urna, nyaka egyenes, pereme alatt ujjbenyomkodásos lécdísz. Fv = 1,2 cm, lsz. 87.62.4. Délkeleti negyed: 1. Vörösbarna és fekete perem- és oldaltöredékek, fv = 0,5-1,15 cm, lsz. 87.62.8.; 2. Vörösbarna edényoldaltöredékek (7 db) az egyiken bütyök vagy fülcsonk, egy másik törésfelületében vékonyfalú kerámiatöredék, amelyet a soványításba kevertek. Fv = 0,6-1,2 cm, lsz. 87.62.9.; 3. Kívül vörösbarna, belül szürke töredék, fv = 0,5 cm, lsz. 87.62.10.; 4. Vörösbarna, ujjbenyomkodásos lécdíszes urna oldaltöredékei fogóbütyökkel, fv = 1,35 cm, lsz. 87.62.11. (7. ábra 1.). A negyed „L" pontjáról (2. ábra). Északnyugati negyed: 15 db-ban, talán négy edény töredékei, fv = 0,5-1,2 cm, lsz. 87.62.17. Északkeleti negyed: vörösbarna urna oldaltöredéke, fv = 0,9 cm, lsz. 87.62.20. A délkeleti negyedben feltárt tüzelésnyom (2., 4. ábra) felszínén voltak: 1. Az ,,M" ponton vörösbarna urna oldaltöredéke, fv = 1,3 cm, lsz. 87.62.12.; 2. Az „N" pontról származik egy vörösbarna, törésfelületén fekete tál, vállán vízszintesen átfúrt alagútfüllel. Fv => 0,8 cm, lsz. 87.62.13. (7. ábra 4.)., 3. Vörösbarna edény fenékoldal töredéke az „O" ponton került elő. Fv = 0,9-1 cm, lsz. 87.62.14.; 4. Vörösbarna edény igen durva soványítású oldaltöredékei (7 db) az „S" pontról. Fv = 1-1,6 cm, lsz. 87.62.15.; 5. Bögre (?) törésfelületén fekete töredékei. Fv = 0,7 cm, lsz. 87.62.16. (7. ábra 2.). 100 cm-nél nagyobb mélységben az alábbi töredékeket találtuk, Délnyugati negyed: 1. Vörösbarna, lécdíszes urna töredékei (4 db). Fv - 1,2 cm, lsz. 87.62.5. Valószínűleg ehhez tartoztak a 87.62.2., 4. darabok is. A négy töredék -110 cm-ren feküdt.; 2. Urna töredékei a „c" pontról -125 cm mélységből Fv = 1,2 cm, lsz. 87.62.6. Valószínűleg 87.62.2., 4-5-höz tartoznak. Ugyanitt egy szürke oldaltöredék is volt, lsz. 87.62.6.; 3. Vörösbarna urna ujjbenyomkodásos lécdíszes oldal- és fenéktöredékei (17 db), fv = 1-1,2 cm, lsz. 87.62.7. A „d" ponton volt -125/130 cm-en. Valószínűleg 87.62.2. stb. további töredékei ezek. Az északnyugati negyed ,Jr" pontjáról -160 cm-ről származik egy vörösbarna edény, rossz megtartású töredéke, lsz. 87.62.19. A „j" pontról -190 cm-ről egy vörösbarna, profillált edény hastöredéke, lsz. 87.62.18. Az északkeleti negyed „e" pontjáról - 130 cm-ről vörösbarna bögre nyaktöredéke ismert, fv = 0,6 cm, lsz. 87.62.21. Az ,,f" pont vörösbarna edénnyaktöredéke az „e" ponthoz hasonló mélységben volt, lsz. 87.62.22. Talán ugyanazon edény darabjai? A „g" pont (-150 cm)|' fekete, erősen átégett edényoldaltöredékéhez tartozhatott ,,k" pont (180 cm): kerámiaanyaga is. Fv = 0,6 cm, lsz. 87.62.23., 25. Az „i" ponton i(-155 cm) vörösbarna, profillált tál válttöredékét leltük meg. Fv = 0,8 cm, lsz. 87.62.24. A nem sírokban talált töredékek részben a sírrablás során, másrészt a temetkezési rítus közepette (pl. tor, hamvasztás) kerülhettek a halom földjébe. Néhány megjegyzés az üveggyöngyről Kérésemre Varga István vegyész végzett komplex (lézeremissziós, neutronaktivációs stb.) vizsgálatot egy a Bakony-hegységben található lelőhely egyik temetkezéséből származó üveggyöngyön. Ezért merem az üveg kifejezést használni. Sikerült az üvegtípust meghatároznia és kék színének okára is fényt derített. Utóbbit a réz (Cu) okozza. Mivel a vizsgált üveggyöngy és a németbányai üveggyöngy formája, állaga, színe és szerkezete megegyezik, bár utóbbit természettudományos vizsgálatnak nem vetettük alá, ugyanis csak egy darab került elő a sírból, biztosan állíthatjuk, hogy ugyanazon üvegtípusba tartoznak. A szakirodalomban közismert, hogy Egyiptomban a 2. évezredben az üveget réz-oxiddal színezték, illetve rézből zöldes és kékes színeket tudtak előállítani. Ugyancsak általánosan elterjedt, bár még nem egészen bizonyos, hogy az üveg készítésének első és legkorábbi helye a XVIII. dinasztiabeli Egyiptom. A legismertebb, hiteles üveglelet Teli Amarnából, II. Ramses (1280-1224/23) uralkodása körüli időből származik. Biztosnak tűnik, hogy az első üvegek a korabronzkortól kezdődően kereskedelem révén eljutottak Európába is. 3 Kontinensünkön - ismereteim szerint - az alábbi országokban találtak üveggyöngyöket a kora- és későbronzkor időintervallumából: Anglia, Ausztria, Franciaország, HoUandia, Spanyolország, Olaszország, Németország, Svájc, Csehszlovákia 4 és Magyarország.
