Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)
Ilon Gábor: Adatok az Északnyugat-Dunántúl késő bronzkorának bronzművességéhez
Későbronzkorra keltezett üveggyöngyöket hazánkban ezideig az alábbi lelőhelyekről publikáltak; Neszmély (Komárom megye) 32. sírjából az urnamezős kultúra temetőjéből (RHAi_2)> a felsőzsidi kincsből (Zala megye), amelyet Mozsolics A. a gyermelyi horizontra keltez (BVc) és Velem Szt. Vidiől (Vas megye) 5 . E sor az alábbi, eddig közöletlen veszprém megyei lelőhelyekkel bővíthetjük, Németbánya, Bakonyjákó, Ugod. 6 A németbányai üveggyöngy (6. ábra 5.) a Gessner-féle tipológia szerint az 1. csoport a-b, ülctve a 2. csoport a-b típusába sorolható. Példányunk töredékessége sajnos nehezíti a pontos tipologizálása Nagyon egyszerű gyűrű/kör, illetve kerek alakú. Gessner ezeket a formákat a RHA időszakra keltezi és megjegyzi, hogy a 2. csoportba tartozók némely párhuzama II. Ramses uralkodási idejéből ismeretes. 7 A későbronzkori Európában való megjelenés egy új divat elterjedésével magyarázható, s ez nyilván a kereskedelem közbeiktatásával történhetett. A divat térhódítása az úgynevezett tengeri népek vándorlásával is összefüggésbe hozható. Pittioni mérési eredményekkel bizonyította a bór üveg későbronzkori „születését" és Észak-Itáliából közép-európai irányba történő terjedését. 8 A puszta divaton túl azonban más magyarázata, vagy legalábbis egy további jellemző is elősegíthette a kék színű üveg terjedését. Röviden érdemes ezért kitérnünk az üveg kék színére, s ennek jelentőségére. A kék az egyiptomi vallásban, mint az ég színe kozmikus, metafizikus tartalmú. Az istenek teste sok esetben kék. A kultusz legjelentősebb tárgyait kék lapis lasuli (lazúrkő)-ból készítették. A lapis lasulit a mai Afganisztán területéről szerezték be, s a nagy távolságból stb. adódó nehézségek miatt az Újbirodalom művészei üvegpasztával pótolták hiányát. 9 Hasonló szempontokkal magyarázható mezopotámiai megjelenése is, ahol a 15. századtól ismerünk üvegleleteket. 10 Itt a kék lazúrkő-szakáll uralkodói jelvény. Az istenszobrok szembogara ugyancsak kék. A lazúrkő értékét jelzi, hogy az irodalmi alkotásokban mindig az arannyal együtt említik, 11 ami köztudottan csak az uralkodókat megillető fém. Mindezek - a fenti, földrajzüag ugyan távoli vallási képzetek és leképezésük - alapján talán nem túl merész az a feltételezésünk, hogy Európában - így a Kárpát-medencében is - különös jelentőséggel és jelentéssel bírhatott a kék szín, s ezáltal a kék üveggyöngy. Egy-egy lelőhelyen előforduló esetszáma (db) valószínűleg nem csak az ásató odafigyelésével magyarázható, hanem valamiféle társadalmi hierarchiában elfoglalt helyre is utal. Minimális esetszámú lelőhelyek: Felsőzsid (1 db), Neszmély (1 db), Németbánya (1 db), Burgschleinitz (3 db), Kolta (1 db töredék), Wilten (3 db), Ugod (néhány db) fordult elő. Másutt jóval több: Linz St. Peter (40 db), Voider (76 db), Bakonyjákó (több, mint 50 db). 12 Ezek után a későbronzkori későhalomsíros/vagy korai urnasíros népesség bakony-vidéki csoportja fémművességének olyan apró adataira szeretném felhívni a figyelmet, amelyek eddigi igen kisszámú információinkat gyarapítják és a későbbi kutatás szempontjából még fontosak lehetnek. Egyúttal ebben az egységben adom a né met bányai III/4. halom keltezését. A fémművesség nyomai Elöljáróban kell megjegyeznem, hogy alábbi soraim egy részét csak hipotézisként vetem fel. Ugyanis a németbányai temető és kistelepfeltárás (1984-1987) anyaga, amely tanulmányom alapja és kiindulópontja - különösen a telep viszonylatában - még nem egy befejezett feldolgozás. Az bizonyos - újabb, nagyobb lélegzetű telepfeltárás sajnálatos hiányában -, hogy a bakony-vidéki hasonló korú anyagot illetően telepünk elsődleges fontossággal bír. Jelenleg a legnagyobb mértékben (20%) feltárt faluszerű település, amely ráadásul teli jellegű. A telepleletek részletezése nélkül, csak jelzem, sem a telepen, sem a feltárt kilenc halomsírban nem találtunk egyetlen ferdén kannelúrázott kerámiát sem. A peremén síkozott árunak is csak nagyon kezdetleges változata - jelentéktelen mennyiségben - került napvilágra a település legfiatalabb (III.) periódusában. Ugyaninnen származik néhány vízszintesen kannelúrázott oldaltöredék, amelyekhez hasonlót a bakonyszűcsi sírból és egy csikvándi telepről ismerünk. 13 A település I—II. peridódusának leletanyagában még erőteljesen érezhető a klasszikus halomsíros kultúra hatása. Karcolt ornamensekkel (párhuzamos vonalkötegek háromszögekbe kombinálva) díszített néhány töredékünk párhuzamait Vas megye területéről, Kemenessömjén (szétszántott temetkezések?) és Rábafüzes (telep?) lelőhelyekről említenek. RBB 2 - C időszakra keltezettek. Hasonló korú szórványt közöltek Velem Szt. Vidről is. 14 Vagyis a Ság-hegyről és Velem Szt. Vidről ezideig ismert, tömegesen előforduló, urnasíros kultúrához kapcsolt leletanyag a németbányai település életének csak legfiatalabb periódusában jelentkezik. A németbányai kistelep feltártsági foka és több, folyamatosan jelentkező rétegsora (néhol 3 m vastagságú) kitűnő lehetőséget teremt arra, hogy a közeli jövőben a szűkebb környék - Bakony-vidék - korabeli temetkezéseit és településeit (közöletlen feltárások még: Bakonyjákó, Marcalgergelyi - Mithay Sándor feltárásai, Gyarmat-Czikk domb - a szerző munkája) szinkronizálhassuk. E mindenképpen szükséges kitérő és bevezető után az alábbi, a bronzművességre utaló leleteket mutatjuk be.
