Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Ilon Gábor-Sabján Tibor: XV. századi cserépkályhák Külsővatról

60. SZABÓ 1938. 88. 61. HOLL-PARÁDI 1982. 107., SZ. CZEGLÉDY-KOPPÁNY 1964. 54. 62. A teljesség igénye nélkül HOLL Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon.II. =BpRég 32 (1971) 175-176., 183. a budai vár lovagalakos kályháján mutat be ilyet. A visegrádi vár ásatásakor is került elő mérműves, kupolás kályhatető. A budaihoz hasonló töredékek ismertek Nyékről, Baracsról és PécsrőL 62.' A vasvári leletanyag feldolgozása folyamatban van. A munkát P. Hajmási Erika (Savaria Múzeum, Szombathely) végzi. Szíves segítségét ezúton is köszönjük. 64. CSALOGOVITS 1937. 15. kép 65. KOZÁK Károly: A sümegi vár XV-XVII. századi kályhái. =VMMK 11 (1972) 185. és 32. kép. Szerinte a csempe XVII. századi. 66. KOVALOVSZKI Júlia: Ásatások Csepelyen. =VMMK 8 (1969) 12., 13. kép, TAMÁSI Judit: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár középkori kályhacsempéi. 1986. kézirat, szakdolgozat. 56.t. A szerző a nagyvázsonyi vár középkori kályhacsempéit dolgozta fel. Tanulmánya kéziratban van, amelynek megtekintéséért köszönetünket fejezzük ki.; P. Hajmási Erika szíves szóbeli közlése. 67. MOLNÁR László-VÁNDOR László: A pákai „várhelyi domb" területén végzett kutatásokról. =ZalaiGyűjt 18 (1984) 104. és 4/1. kép. 68. KOVALOVSZKI 1969. 12. kép. Talán ennek a csempének a töredéke került elő Csabrendeken is, de a rajz alapján nem lehet biztosan azonosítani. Magyarország régészeti topográfiája 3. 10. kép 28. 69. KOVALOVSZKI 1969. 10. kép. A képaláírás szerint oromcsempe töredéke., TAMÁSI 1986. 70. HOLL-PARÁDI 1982.108., 167. kép; 6., és 56. kép. 71. KOZÁK 1972. 5. kép, Magyarország régészeti topográfiája 3. 10. kép 25. 72. TAMÁSI 1986. 49.t. 73. KÁDÁR Zoltán: A vasvári középkori kályhacsempék művészet- és művelődéstörtépeti jelentősége. = Művészettörténeti Értesítő 1953. 5. kép. 74. TAMÁSI 1986. 50.t., 60.t. 75. KOZÁK Károly: XV. századi oroszlános kályhacsempék a Dunántúlon. =VMMK 1 (1963) 145. kép; KÁDÁR 1953. 20. és 1. kép. 76. KÁDÁR 1953. 20.; P. Hajmári Erika szíves közlése. ? 77. A kisebbik töredék: KOZÁK 1963. 146. kép 3., KOZÁK 1972. 272. és 3. kép. A másik töredék: KOZÁK 1963.' 143-144. kép; KOZÁK Károly: Kerámiatörténeti tanulmányok (Dunántúl). =VMMK 18 (1986) 333. és 17. kép. • . 78. KOZÁK 1963. 143. A töredékeket azonos megatívról készült daraboknak azonosította. A csempék keretelését vizsgálva ugyanarra a következtetésre jutott mint mi: az összetett keretek másolás útján jöttek létre. Úgy látta, hogy az oroszlános változatok egy fajta csempéről eredeztethetők. Ma már felismerhető, hogy ez a kör több egymáshoz közel álló változatból épül fel. 79. Veszprém: KOZÁK 1963. 146. kép 1-3., Csepely: KOVALOVSZKI 1969. 11. kép. 80. KOVALOVSZKI 1969. 238. és 9-10. kép. 81. MEZÖSINÉ KOZÁK Éva : A vértesszentkereszti bencés apátság gótikus kályhacsempéül. =CommArchHung 1984. 189. 81/a. P. Hajmási Erika Pápóc-Ágostonos kolostor udvaráról származó anyagának megtekintését ezúton is köszönjük. A csempe lsz.: K. 88.1.135. Savari Múzeum. 82. MÉRI István: A nadapi kályhacsempék. =ArchÉrt 84 (1957) 46.t.3., TAMÁSI 1986. 61.t. 83. "KOZÁK 1972. 4. kép; KOZÁK 1986. 17. kép. 84. KOVALOVSZKI 1969. 10. kép, TAMÁSI 1986. 55.t. 85. KOZÁK 1972. 2. kép; KOZÁK 1986. 17. kép. 86. MÉRI 1957. 46.t.; PAULOVICS István: Savaria - Szombathely topográfiája. Szombathely, 1943. 111. kép. 87. MÉRI 1957. 46.t. 6., 9. 88. MÉRI 1957. 46.t. 7. 89. MÉRI 1957. 46.t. 10. 90. HOLL-PARÁDI 1982. 167/1. kép. 91. TAMÁSI 1986. 63.t. 92. HOLL-PARÁDI 1982. 167/2. kép. 93. TAMÁSI 1986. 61. t. 94. KOZÁK 1986. 333. és 18. kép. 95. KÁDÁR 1953. 71-72. és 4. kép. 96. KOZÁK 1986. 337.