Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
SZABÓ György: Protestáns szellemiség Pápán a 16. században
uralkodó, hiszen Sztárai Mihály prédikátoroskodik itt / 1567 - 1575 /, a buzgó lutheránus Török Ferenc a pártfogója. Török Ferenc neje, Guthi Országh Borbála egyébként annak a Guthi Országh Kristóf országbírónak a nővére, aki lelkes támogatója volt a lutheri eszméknek. Török Ferenc és neje levelezésben állnak Kanizsai Orsolyával, Nádasdy Tamás nádor hitvesével. Mindenesetre Méliusz Juhász Péter egy 1565-ben megjelent munkájában "... félpápista Pápa és Wittenberga és Bártfa ostyás, oltáros, gyertyás és korcsmás majmairól" írt.*' Sztárait 1570-ben a soproniak hívták meg lelkészüknek, s az 1570. február 7-én kelt válaszlevelét, mint pápai prédikátor szignálta. Ekkor mégis Pápán maradt, bár 1574-ben szívesen ment volna Sopronba, ám az ottani magyar polgárok Beythe Istvánt, a későbbi püspököt választották meg. Legutolsó pápai adatunk Sztáraira vonatkozóan 1575. január 4-i keltezésű. Radeczky István egri püspök 1576. január 31-i kelettel állította ki Thallóczy Bánffy Ferenc végrendeletének másolatát. A testamentum rendelkezéseinek végrehajtására felkérte Hathalmi Mihály kapitányt, Ormányi János végvári prefektust, Thury Farkas kapitányt, Czakó Ambrust, valamint Sztárai Mihály pápai prédikátort. 11 Az énekköltő reformátor 1575 tavasza táján halhatott meg, hamvai is itt nyugosznak a mai Anna tér környékén5' A pápai ferencesek korabeli panaszlevelei szintén a reformáció térhódításáról tanúskodnak. Egy 1557. augusztus 2-án, I. Ferdinándhoz írt folyamodványukban arról panaszkodnak, hogy sokat szenvednek a lutheránusoktól, kiváltképp a földesúrtól és főkapitánytól Török Ferenctől, valamint egy protestáns iskolamestertől. Szerintük az emberek már annyira fertőzve vannak a lutheránus tannal, hogy az "ortodox vallást" csak kinevetik. 2 ' Az 1570-es évek közepétől /1574-75/, Huszár Gál pápai prédikátorsága idején az eklézsia már a helvét irányhoz jutott közelebb. Zoványi Jenő Huszár Gált már a helvét irány követőjének tartja, aki liturgiájában még őrizte a lutheri vonásokat? 0 Feltételezhető, hogy Sztárai és Huszár Gál rövid időn át /1574-74/ együtt szolgáltak a városban, egyik a vár, másik a város lelkésze lévén. Huszárt éppen Sztárai javaslatára hívták meg a pápaiak 1574. októbet 14-én^Huszár azonban nem sokkal élte túl Sztárait 1575. október 23-án meghalt pestisben. Erről pártfogójának, báró Forgách Imrének a diáriuma tudósít. Testét szintén az Anna-kápolnánál lévő temető fogadta magába. Huszár Gál, s őt a lelkészségben követő fia, Huszár Oávid -elfogadva Kathona Géza jeles egyháztörténészünk érvelését - szuperintendensi jogokat gyakorló esperesek lehet tek Pápán és vidékén. A királyi terület dunántúli részain - éppen Huszár Gál irányításával itt alakult ki az első református egyházszervezet, a tulajdonképpeni pápai egyházmegye. 31 Az evangélikus Török Ferenc 1571-ig tartó földesurasága, illetve Sztárai lelkészésge idején nem volt lehetőség itt a helvét irány kibontakoztatására. Erre csak a gyermek Török István, valamint gyámjainak a kálvini iránnyal való rokonszenve révén kerülhetett sor a két Huszár működése idején. Az évtized második felére az egész gyülekezet már határozottan a kálvini irány követője. Huszár Dávid 1577-ben Pápán nyomtatta ki a Heidelbergi Káté első magyar fordítását, valamint a hercegszőllősi zsinat kánonait latin és magyar nyelven." Tóth Ferenc szerint a nyomda Huszár Dávid sajátja volt, melyet"... az ott lévő nagy oskola és minden egyéb keze alatt levő oskolának hasznára állított fel." M Az újabb kutatások némelyike megkérdőjelezi azrt, hogy Huszár Dávid a Káté fordítója. Igza ugyan, hogy Zoványi Jenő, Révész Imre már korábban is csak a Huszár Dávid által kinyomtatott kátéról beszélnek. Huszár Dávid transzlátorsága mellett- Nagy Kálózi Balázs alapkutatásai szerint - a hagyományon kívül semmi sem tanúskodik? 1 Megállapításainak lényege röviden az, hogy a Pápán kinyomtatott szöveg nem a Heidelbergi Káté első fordítása és szövegközlése. Nagyobb részletek már az 1574-ben kinyomtatott Kultsár-féíe Postilla-ban is megjelentek. 36 Ez a fordítás egy nagyműveltségű, kiforrott teológus munkája. Az ifjú Huszár Dávid ekkor még Nagyszombatban tartózkodik, ahol ifjak tanításával próbálkozik, s ezért meggyűlik a baja Verancsics Antal esztergomi érsekkel, helytartóval, aki a város lakóit figyelmezteti a fiatalember veszélyes tevékenységére. A tanítómestert és tanítványait "gyerkőcöknek" /adolescentulos/ titulálja, s kéri a várost, hogy feddjék meg őket, ne akarjanak előbb mesterek lenni, mint tanulók. A pápai kiadású káté előtt három évvel megjelent fordítás így nehezen képzelhető el Huszár Oávid munkájaként. Nagy Kálózi az 1574-es és 1577-es szöveget egymás mellé állítva végzett filológiai összevetést, s meglepetéssel tapasztalta, hogy a két szöveg kísértetiesen egyezik. Vagyis a Kultsár-féle szövegközlés és a Huszár Dávid által kisdott szöveg közös forrásra utal. Érthetőbben: Kultsár István és Huszár Dávid ugyanazt a fordítást használták. Ez utóbbi tehát olyan fordítást adott ki 1577-ben, ami már 4-5 éve megvolt. Nagy Kálózi ezek után a Pápán kiadott káté szövegét hasonlította össze Huszár Gál műveinek ortográfiájával, s kimutatta bennük a hasonlóságot. De a Huszár Dávidféle kátékiadásban is kétféle ortográfiával találkozunk. A kátétest szövege a délzalai
