Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
SZABÓ György: Protestáns szellemiség Pápán a 16. században
ö-ző ,ü-ző tájszólás jegyeit viseli magán, míg a Dávid által írt 12 lapnyi előszó és 2 lapnyi utóirat ortográfiája ettől eltérő. Az eddig Huszár Dávidnak tulajdonított fordítás, az apa, Huszár Gál munkája - vonja le a következtetést Nagy Kálózi Balázs. Egyébként az előszóban maga Huszár Dávid sem nevezi magát a mű fordítójának. Amikor a könyvről, mint első művéről beszél, azon értheti az előszót és az utóiratot is. A kátéhoz 66 darabból álló imagyűjtemény is tartozik, közülük 59 Huszár Gálé. Az elmondottak alapján - Nagy Kálózi következtetéseivel egyetértve - talán igényelhető a "Régi Magyarországi Nyomtatványok" 395. tételének módosítása Huszár Gál javára. Ezzel azonban nem csökkent Huszár Dávid szerepének jelentősége, hiszen tette kor?': szakalkotó.A Nádasdy Ferenc védnökségével megtartott hegyfalui zsinaton a dunántúli evangélikusság elindult az egyházzá szerveződés felé. Hitvallásuk a szimbolikus tekintélyre emelt Ágostai Hitvallás volt. Huszár Dávid célja mindenképpen az volt, hogy ez utóbbi mellé odategye a helvét irány legfontosabb hitvallását. Ez azonban csak burkoltabb formában valósulhatott meg, s ezért adott a kiadványnak egy általánosabb címet: " A keresztyén hitről való tudománynak rövid kérdésekben foglaltatott summája..." Két okból is ezt kellett tennie. Egyrészt mivel könyvét annak a Nádasdy Ferencnek, valamint nejének Báthory Erzsébetnek ajánlotta, akik hitbuzgó evangélikusok voltak. Másrészt a helvét irány, a "sacramentarius" tan akkor még nagy hátrányban volt a lutheri irányhoz képest. A zwingliánus, kálvini, bullingeri tanok követői gyakran voltak támadásoknak kitéve, bázisa napról-napra erősödött. A könyv előszavából az is kiderül, hogy Huszár Dávid célja nem utolsósorban a hitébresztés és erkölcsjavítás volt. Török István hithű református volt. Szenei Molnár Albert naplójában azok közé sorolta "kiknek igaz hittel, jó hírrel tündöklő neveket hálaadó szívből való emlékezetnek okáért itt is feljegyzem. 3> Szenei Szijjártó Lukács 1611. július 7-én kelt levelében pedig azt írja Molnárnak, hogy a városban religio dolgában nincs semmiféle viszálykodás , a református ortodoxia virágzik... 58 A protestáns szellemiség leghatásosabb birtokosa és egyúttal terjesztője persze maga az iskola volt. Huszár Dávid pápai működésekor már az iskola is a kálvinisták irányítása alatt állhatott. Ezt azonban csak Hollósi Péter rektorságától /1585/, s az általa ez évben alkotott iskola törvényektől fogva lehet hiteles adattal alátámasztani. Ettől fogva "illustris schola" az iskola, tehát már magasabb szintű oktatás folyik benne.E képzés elsőrendű célja a papképzés. Tulajdonképpen ez évtől beszélhetünk kollégiumról is, hiszen ennek feltétele az alap-közép- és felsőfokú oktatás együttes megléte. 33 /Huszár Dávid 1585 táján halhatott meg, mivel Török István, Majtényi László főkapitányok, valamint Huszár Péter alkapitány ez évben hívták meg utódjának Pathai Istvánt, aki a várbeliek lelkésze lett. Ezek a meghívó levelek azt is bizonyítják, hogy a papválasztásba a földesúron kívül a protestáns végvári katonaság erőteljesen belefolyt. / Tóth Ferenc professzor Áts János diák által lejegyzett előadásában ezt olvashatjuk : "Sokat köszönhet a Református Vallás és nevezetessen ezen túl a Dunai rész az Óvári, Körmendi, Veszprémi, Tolnai, Kotsi, Szőnyi, Rév Komáromi Oskoláknak, főképp pedig a Pápai Oskolának, amelly már 1531-be meg volt bizonyos az iskola régi Protocollumából, 1585-be pedig a Generalis Oskolák vagyis Collegiumok rendébe állott a Pápai Oskola mert volt Néki Seniorja, Contra Seribája, négy Primariussa vagy eskütt Deákja és más nagy Collegiumokból is jöttek ide subscribálni. A nagyobb Deákokat már ekkor Tógatusoknak, az Oskolát Illustrisnek, az egész felsőbb rendű Deáksági Társaságot Amplissimus Coetusnak nevezték, s mint más nagy közönséges Oskoláknak ugy ennek is pecsétje volt, melly alatt kőitek az Oskolát illető mindenféle levelek, a fent nevezett pecsét 1721-be újra metszetett és ugyan ezzel mégy ma is az Oskola... Ezeket a Tógatus Deákokat egy Professzor tanította ki többnyire, és kivált a XVI, XVII-dik századokban Academicus volt, de a XVIII-dikban a sok háborgatás miatt lejjebb szállván az Iskola nem Academiákról jött Tanítók is voltak abban..." 110 A 16. század végén létrejövő kollégiumokban persze az elsődleges cél a lelkészképzés volt, de fontosnak tartották a klasszikus és humanista műveltség megismertetését is, az evangélium és a reformáció tanításainak jobb megértéséhez. Az oktatás színvonalát jelentős mértékben meghatározta az oktató személye, annak képességei, valamint a tananyag minősége. A kollégiumban a tanítást a rektor, vagy professzor végezte, a felsőbb évfolyamoknak ó adta elő a teológiát és filozófiát. Az alsó- és középfokon "praeceptorok" tanítottak, akik a tógatus diákok közül kerültek ki. Ók tanítottak a kollégiumi partikulákban is, hisz a többi kollégiumhoz hasonlóan a pápai is kiterjedt parti kularendszerrel rendelkezett. Ám Pápa sohasem volt sem Sárospatak, sem Debrecen partikulája, ahogy azt Fináczy Ernő és mások állították, s különösen nem a 16-17. században^ A 18. században pedig az üldözések miatt indult hanyatlásnak az iskola, s a magasabbfokú tanulmányok végzéséhez ezért kellett a diákoknak Patakra és Debrecenbe menni.
