Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
MITHAY Sándor: Az ugodi vár feltárásának eredményei
16/a. Holl I.: Külföldi kerámia Magyarországon. BudRég. 16 /1955/ 172. 17. / Soproni 0.: A magyar művészi kerámia születése,A török hódoltság kerámiája Bp., 1963. 18-19. t. 18. / Parádi Nándor szíves szóbeli közlése. 19. / Az 1639. évi pápai várleltárhoz egy ugodi kis leltárt csatoltak a várvédelmi fegyverekről és a tömlöcfelszerelésről. Mithay S.: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához. VMMK 16 /1982/ 206. , Talán a III. épület pincéje lehetett a tömlöc. Még fontosabb ennél, hogy az előbbi leltár az ugodi várhoz tartozó 8 ágyút is említ. 20. / Szabó J. Gy.: Árpád-kori falu temetője Sarud határában II. Egri M t. J /1975/ 23. A település I-II., V., VII. t. 21. / Ez a véleménye Kozák Károlynak és Sándorii Györgynek is. 21/a. Holl op. cit. 1955. 175. 22. / Parádi N.: Esztergom -Széchenyi téri ásatás. Arch. Ért. 100 /1973/ 239. 26. jegyzet 8. kép 6*7?., b 23. / A 21. ábra edényeinek kormegállapításait Parádi Nándornak köszönöm. 24. / Laczkovits Emőke szíves közlése. 25. / Parádi Nándor, Cserey Éva és Katona Imre szerint. 26. / Kőfalvi Imre szaktanácsait ezúton köszönöm meg. 27. / Parádi Nándor szíves közlése. 28. / Sashegyi Sándor hagyatékából való az analógia /lelt. sz.: 6B. 177 .C/. 28./ Csak Horváth István hívta fel erre a figyelmemet. 30. / Ugodon ezt a fajta követ "balatoni" kőnek hívják. 31. / Kozák Károly szíves szóbeli közlése. 32. / Leltári száma: 0L-S18.-IV.9.- 1750. 33. / MRT 4. Éri István 243. és 14. jegyzet 34. / Holl Imréné megállapításait köszönöm. 35. / Mithay op. cit. 206. 36. / Dornyai op. cit. 394. 37. /A 9 vakolatmintát Kozák Károly vizsgálta meg. Köszönöm az eredmények közlésének lehetőségét. 3B./ Krlstó Gy.: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp., 1988. 261-262. 39. / Rózsa Gy.: A Birkenstein-féle metszeteskönyv. In.: MAgyar Könyvszemle /1957./ 25-46. 40. / Horváth István a metszeten az I. épületünket vélte felfedezni a kép középpontjában. 41. / Esterházy birtokkönyv IV. kötet. 9., 1.2. jegyz. 42. / VeML- T 584 43. / Ugodi rk. pléb. História Domus 44. / Éry Kinga szíves felvilágosítása. 45. / Rómer op. cit. 162. 46. / Rajczi P.: A pápai esperesi kerület összeírása 1748-ban. VMMK 15 /1980./ 136-137. 47. / Rómer op.cit. 162. 48. / Körmendy J.: Fa- és sövénytemplomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században . VMMK 10 /1971/ 77. 49. / MRT. 4. 243. - A külső vár száma térképünkön XIV. 50. / Ugodi Hist. Domus 51. / Eperjessy Kálmán /VeML/ kiadás előtti kéziratából. 52. / VeML T 333. Die Burg von Ugod Die Gemeinde Ugod liegt am nördlichen Rand des Bakony-Gebirges . Die r. kat. Kirche der Gemeinde steht auf einer Erhönung, die aus einer Hügellandschaft herrausragt. Ursprünglich stand auf diesem Plateau die Burg des Waldgespandienstes /Mittelalt. Verwaltung/. Auf der Oberflache sind heute keine Reste der ehemaligen Burg erkennbar. Ausgrabungen haben jedoch den Grundriss der früheren Burg hervorgebracht. Sie war mit einer grossen Schanze umgeben. Innerhalb der Schanze gab es ein inneres-und autres Mauerwerk. Der Abstand zwischen beiden Mauern ist unterschiedlich. Die Burg hatte acht Ecken. Ein Teil vom äußeren Mauerwerk ist noch heute sichtbar. Die Flache de Burg betrug 2500 m 1 An die innere Mauer waren mehrere kleine Gebäude angebaut. Gebäude I: 16 m lang, 5,2 m breit. Richtung Westen blieb eine Toröffnung erkennbar zwischen den stark verschütteten Schichten. Ein Ofengrundriss , sowie Bruchstücke eines Kachelofens vurden sichtbar. Reliefdarstellung vom König Ferdinand der I, sowie dessen Frau, /Jahr 1560/ würde gefunden . Auf anderen Fragmenten wurden Fassungen aus Weintrauben und Erdbeeren entdeckt und auf galoppierendem Pferd gepanzerten Ritter mit Lanze, sowie, weitere perspektivische Darstellungen und geometrische Verzierungen. Im südlichen Teil der Burg wurden Bruchstücke mittelalterlicher Gefäße gefunden.
