Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
MITHAY Sándor: Az ugodi vár feltárásának eredményei
A III. épület pincéje felülvilágító két ablakkal és lejárattal rendelkezett. A IV. épület pincelejáratának lépcsőit elszedték. A pincealap is hiányzik.A pincelejárat alja 110-179 cm mélyen van. Két pincés épület van egymás mellett. Falaik részben a belső várfalra épültek rá. Mivel sem istállónak, sem másféle gazdasági épületeknek sehol nincsenek nyomai, úgy gondoljuk, hogy a várban nem voltak ilyen jellegű gazdasági épületek. A II., III., IV. és a VII. épületben talán műhelyek lehettek. Erre utaló régészeti nyomokat azonban nem találtunk. Ezek közül bármelyik raktár is lehetett. Főleg a VII. épület esetében gondolunk erre, amit annak öntött, habarcsos padlója bizonyít. Nincsen határozott nyoma várkútnak sem. Esetleg az V. épület alapjában talált ún. íves és igen gondosan rakott fal utalhat erre. Az 1639. évi pápai várleltárban >r börtönt említenek Ugodon. Lehet, hogy ez a III. épület ablakos pincéjével azonosítható. A templom szentélye alá menő fal egy újabb épületet sejtet. A templom tornya alá futó fal szintén egy számunkra ismeretlen épület nyoma. Lehetséges, hogy raktárnak és műhelyeknek azért sincsen tárgyiasult nyoma a várban, mert az jó ideig romos állapotban lehetett az új templom megépítése, az 1750-es évek előtt. A várépületek között észak-déli irálnyban a várudvar 27,2 m kelet-nyugati irányban 29,1 m átmérőjű. Nem biztos, hogy mindig ilyen volt, talán csak a vár romossá válása előtti időszakban. Nem tudni az épületek pontos építési sorrendjét. A két torony esetleg össze is lehetett építve. Az I. épület nagy valószínűséggel várnagyi háznak vélhető, ahol konyha is volt. Mindenesetre a sarokoszlop és a többi faragott kő méreteik alapján is ebből a főépület- « bői származtathatók. Itt lehetett a várkápolna is. Azok a faragott kövek, amelyek a templomból kerültek kí, adták azt a gondolatot, hogy a mai templom elődje a vár területén állhatott. Azonban ennek semmi nyoma sincs és az egykori templom körüli temetőnek egyik sírja sem került elő. A X. sz. torony téglatámfala egyidős a sekrestye keleti falánál talált téglatámfal- * lal. Az ásatási terület déli részében vannak az itteni legkorábbi nyomok: a/ A templom főkapuja előtti kis, a sekrestye keleti falánál régibb épületnyom. b/ A szentély alatt talált "ferde" fal. c/ Az I. épület alja. Érdekes az is, hogy az V. és a X. épület vonalától északnyugatra alig van koraközépkori nyom. Elképzelhető, hogy a belső várfalhoz épített házak közül az elsők: az I. épület a konyhával, a VI. épület a kályhával, a VIII. épület a kemencével, a III. és IV. ház a pincével és csarnok jellegű formájával. Az I. és a VI. épület a 16. századból való. A templomépítéssel csak az I. és a VI. épületet dúlták fel. Az I. épületnél egy kis falat és a X. torony nagyobbik részét levágták. Lakóépületnek az I. és VIII. épületet tarthatjuk. A búbos kemence az utóbbi épületben az őrség helyét sejteti. A VI. épület nagy kályhája vagy konyhai tüzelőhelye egyidőben lakásban lehetett. A legtöbb helyen két építési periódust lehet megkülönböztetni. A várfalak nyolcszögletes forrnája miatt az egyes épületek között kisebb zugok kelet keztek. Talán ebből is lehet következtetést levonni az itteni házak egymásutániságára. « A III. és a IV. épület egyidőben állhatott, mert az általuk bezárt zúgnak emberi léptékű a távolsága. A II. épület később épült, talán csak az I. és a III. épület közé. A VI. épület korábbi lehetne, mint a VII., mert a VI. épület ajtónyílása a két ház zugába vezet. Hasonlóan érdekes probléma a belső várfalra az utólagos, illetőleg későbbi ráépítések sorozata: Ez a III., IV., VII. és a VIII. épületeknél figylhetö meg. Ezeknél egy-egy oldalfal van a lepusztult belső várfalra építve. Talán ezért feltételezhető, hogy a VII. épületet kivéve a többi későbbi, vagy később újra építették. Mikor a VII. épület újabb része ráépült lerombolt belső várfalra az olyan méretű, hogy a teljes belső várfal szélességére kiterjed a VII. épület oldalfala. A négy fentebb említett épület sávban helyezkedik el,az egykori pusztulás irányát mutatja. Más szempontú összehasonlításkor azt látjuk, hogy az I., VI. és a VIII. épület korábbi, későbbiek a IV. és a VII. épület. Az az építkezés, ami a belső várfalra is kiterjed, minden esetben felmenő falat jelent. A VII. épület keleti fala és a III. épület déli fala kb. a 16. században épülhetett a belső várfalra. A VIII. épület északnyugati fala is ráépítés a belső várfalra. A VII. épület északkeleti részével lehetne a VIII. épülettel egyidős, mert északkelet felé várfalrombolás volt. A IX. épület alsó, cserepes rétege 16-17. századi,mégsem egykorú a IX. épület az I. épülettel. Kérdés, hogy mikor pusztulhatott le a belső várfal egy része szinte az alapokig? Esetéig az 1560-as években történhetett ez, amikor török megszállás alatt volt az • ugodi vár 3 '. A kiemelkedő leletek szerint is érdemes volna végignézni a fontosabb építményeken. Az I. épületnél 1560 körüliek a díszes kályhaszemek /8. ábra 1-6./, 16. századi egy piros fazék /18. ábra 2.1. Sok festett, mázas cserép, amelyen törököt utánzó magyar motívumok vannak /18. ábra/, 17-18. századiak. A templom szentélyének környékén vannak
