Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

MITHAY Sándor: Az ugodi vár feltárásának eredményei

bővebben koraközépkori cserepek. 15-16. századi edénytöredékek és ép edények a VI-IX. épületek területén fordultak elő. A sekrestyénél 15-16. századi nyomok is találhatók. Elhelyezkedés alapján a II. épület idősebb lehet a III. nál, hiszen az utóbbi ráépült a II.-ra. A VI épület korábbi, mint a VII., mert előbbi ajtónyílása a két ház zugába nyílik. Az elmondottakkal ellentétben az is lehetséges, hogy a II. épület később került a III. és az I. közé. A III. és a IV. épületek sarkai egy háromszög formát zárnak be. Az I. és a VI. épület kívülről fűthető, emberi szállás. A IV. épület nagyobb csarnok lehetett. A középkor végén épülhetett a belső várfal és különböző időkben a hozzá ragasztott kis házak. A templom szentélye helyén is állhatott egy ház. Itt kb. 8 m

l-nyi hely van. A VI. épület szerkesztett sarka és az I. épület keleti kis fala /?/ között tehát üres hely van . A templom főbejárata előtt is volt egy ház, hiszen egyik fala előkerült. így csak szűk járaton jöhettek be a kocsik a várba, ha ez az épület és a VIII. egyidőben funkcionált. Az épületek közül a legidősebbeknek látszanak a IV., és a VI. Már későbbiek az I., III. és a VII. Az V. és a X. épülettől tehát a vár két tornyától északnyugatra nincs kimondottan középkori építmény. Az I. épületnél, a nyugati falnál téglák vannak kövek helyett. A III. épület délnyugati falánál ugyanez a helyzet. A VII, épület mindkét oldalfala a belső várfalnál véget ér. A VIII. épület az északkeleti fal csatlakozása téglából készült ugyanennek az épületnek a délkeleti oldalfala a belső várfalra van ráépítve. A ráépítéseken kívül még téglákkal is fel van töltve a nyílás. Ez a gyakorlat teljesen hiányzik az I. épületnél. A vár területe tehát sávokban települt be. Először az V. és X. épület környéke, a külső várfal és a XIII. épület területe. Ezután következik az I. és a VI. épület. A domb tehát északkelet felöl népesült be. A következő szakasz a III. épület, a keleti oldalon. A középkorban- /I. szakasz/ az I, épület alja, V. alja, VI. alja, X., XIII., külső várfal és a vízlevezető. A második szakaszban /16. század/

: a belső várfal, I., III., VI ., XII., IV., VII/1., VIII. alja, az oldalfalak ráépítése, török megszállás 1563-66. Ennek a szakasznak a második részében a II., VII., XI. épület következik. Az utolsó /III./ sza kasz /17. század/

: IX., X., és XI. téglatámfala, VII., és VIII. között bolthajtás omladéka. Ha a felsorolt épületek egyidőben funkcionáltak, akkor egy feltételezett kocsi csak nehezen tudott az épületek között forgolódni. Két építési periódus van az alábbi helyeken: az I. épület a középkorban és a 15. században, az V. sz torony a középkorban, a VIII. a középkorban és a 15-16. században, a VI. hasonlóképpen, a Xl.-nél a második szakasz a 16. századra tehető. Esetleg feltételezhető,hogy 1566 után - a török kiűzésekor a vár területét csökkentik régi középkori méreteire: Id. a VII., VI., I., II., V. és X. épületnél. Feltételezhetjük, hogy a 15. század első felében a Garaiak /1398-1^60/ építkeznek az ugodi váron, a század második felében Choron, a 17. században már az Esterházyak építik át. A többször említett várfalra való ráépítések azért is lényegesek lehetnek, mert azok éppen a vár védelme szempontjából voltak fontosak. Ezek az oldalfal ra'építések lényeges szerkezeti megoldást is sejtetnek. Éppen ezért, a nagy rombolás miatt és a ma álló templom építését megelőző planírozás miatt alig találunk bolygatatlan rétegeket. Az épület, ahol a ráépítés hiányzik, a régebbi, amint azt az I. és a VI. épület esete bizonyítja. Az I. épületnél nem volt rézsű a belső várfalon, s a VIII. épületnél sem találtunk ilyet. A korábbi épületeknél padlótartó rámpa van, mint : I., VI., és a VIII. jelúeknél. A IV.-nél padlásablak formájú "félkörív"található. A rámpa talán korai jellegzetesség korábbi, mint a pusztulás utáni javítás. Ha az V. és X. torony nem volt összeépítve, akkor is kellett hely a várudvaron a mozgáshoz, hiszen a kettő távolsága kb. 7,5 m északkelet-délynugati irányban. Ha a X. torony 6x6 m-es méretű, akkor a két torony távolsága egymástól 8 m. Az épületet észak felől egy téglatámfal erősítette, de ezt elrombolták. A IV. épület belső várfalának déli sarkánál 5 m hosszan lévő falfelszín gondosan eldolgozott és délkelet felé erősen látszik a lejtése. Ha ez a falrész egy régebbi kapunak a nyoma, akkor itt is egy régebbi periódust sikerült megtalálni. A vár területéről gyűjtött kilenc vakolatminta vizsgálata fontos eredményeket hozott.*

1. Az egyik vakolatminta alapján bebizonyosodott az, hogy az I. épülethez nem tartozik hozzá a templom szentélye mögötti kis fal. Ezek szerint a vár gótikus kiépítésű. A külső várfal 14. századi is lehetne, de innen bográcsperemtöredékek is előkerültek. A már említett 1639. évi pápai várleltár szerint az ugodi vár inventárja 8 ágyút említ. Ezek valamikori elhelyezkedése az 50x50 m-es várplatón kérdéses, erre nyomokat nem találtunk. A pápai járás devecseri, döbröntei és keszői várai kisebbek, mint az ugodi. A Bakonyban más középkori kővár nincs. A középkorban Ugod az egyik erdőispánsági központ**Ásatásaink eredményei is bizonyítják: fontos és kiemelkedő vár lehetett kis méretei ellenére.