Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

SZABÓ György: Protestáns szellemiség Pápán a 16. században

A 16. században a hittudományok oktatása mindenképpen bizonyítható Pápánk Az alsóbb tagozatokon a növendékek többnyire alapos képzést kaptak latin és esetleg görög grammatikából, áttanulmányoztak jónéhány klasszikus auktort, s erre az alapra épült rá a jóval átfogóbb teológiai tananyag, komoly héber-görög stúdiumokkal. A nagy vehemenciával megtartott tudományos-teológiai disputák ugyancsak a magasabbfokú oktatás alapvető részét képezték.

1,1 A 16. századtól sajnos csak két rektor neve ismert: Gyzdawith Péteré és Hollosi Péteré. A diákok létszámára és nevére vonatkozóan is csak 1585-től rendelkezünk adatokkal. Ez évben 20 felsőbb diák írta alá az iskolai törvényeket, 1600-ban pedig 25 Azt is bizonyosra vehetjük, hogy a tárgyalt században az iskola mellett már létezett egy kisebb könyvgyűjtemény az oktatás céljára. A korábbi városi-plébániai, majd evangélikus iskola csekély könyvanyagát - zömében még kéziratos könyvekkel - a református iskola örökölte. Ez a törzsanyag azonban az idők folyamán, az üldöztetésekben elpusztult és elkallódott.**" A város tehát a dunántúli reformáció egyik bölcsője volt, szerepe és jelentősége a végvári harcok korában, majd a protestáns vallásszabadságért vívott küzdelmekben szinte országos tényezővé vált. A 17. század elején pedig elsőként vállalt sorsközösséget Kál vin egyházalkotmányi elveivel, hiszen Kanizsai Pálfi János vezetésével, 1617-ben itt alakult meg az első magyar református presbitérium.

1

*' JEGYZETEK 4 1. Payr Sándor

:A dunántúli evangélikus egyházkerület története. I.k. Sopron, 1924. 166. 2. Tóth Endre

: A pápai református egyház története. Pápa, 1941.6-7. /A továbbiakban: Tóth I./, Sebestyén Béla

:Enyingi Török Sálint, mint Pápa város földesura /1535-1550/. Pápa, 1911. 35-41. 3. Horváth János

: A reformáció jegyében. Bp.,1957.175. , Révész Imre

: Magyar református egyháztörténet. I.k. Debrecen,1938.63. Tóth I. 5-7. 4. Tóth I

. 10. 5. A Pápai Kollégium története. Szerk.Trőcsányi Zsolt.

Bp., 1981. 12. /A továbbiakban: PKt/ Karácsonyi János

: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. Bp., 1923-1924. II.k. 134-135. 6. A Pápai Plébánia Levéltára. História Domus 17. Molnár István

: A fehér barátok Pápán. Pápa, 1942. 5. Uő.i Pápa város múltjából és jelenéből. I. füzet. Veszprém, 1941. 3. 7. Thury Etele

: A dunántúli református egyházkerület története.I.k. Pápa, 1908. 9-10. /A továbbiakban Thury i.m./. Balázs János: Sylvester János és kora. Bp., 1958. 146147. 8. Révész Imre i.m. 62. 9. Balázs JAnös i.m. 146-147., Payr i.m. 166-167., Uő: Protestáns volt-e Nádasdy Tamás? Bp., 1914.11. , Békefi Rémig

:A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Bp., 1910, 52-54. 10. Payr i.m. 166-167. Balázs im.m. 146-147. 11. U.o.:PKt 13. 12. Lampérth Géza

:A pápai református főiskola története 1531-1931. Pápa, 1931. 25-27. 13. História ecclesiai reformatae in Hungária et. Transylvania /Debreceni Ember Pál művét más beosztással, a saját neve alatt F.A. Lampe adta ki. /Utrecht, 1728.73. Thury i.m. 11-18. Thury Etele

: Az evangyeliom szerint reformált magyarországi kersztyén egyház története. Pápa, 1898. 22-23. , Tóth I

. 17. 14. Iványi Béla

: A győri székeskáptalan régi számadáskönyvei. Budapest, 1918. 17. Tóth I. 7. 15. Tóth Ferenc: A magyar és erdélyországi protestáns eklézsiák históriája. Komárom, 1808.56. 16. Tóth I. 15., Martonfalvay Imre deák emlékirata. Közli Szopori Nagy Imre. Bp.,1881. /Magyar Történelmi Emlékek. írók. XXXI.k./ 145-146. 17. Martonfalvay i.m. 144-168. Pápa várának visszafoglalása a törököktől 1597-ben. írta és Istvánffy Miklós... históriájából fordította... Eszterházy Ferenc kancellár 1758. évi kiadása szerint Sarudy György. Pápa, 1927. 3-4. 18. Martonfalvay i.m. 174. 19. Thury i.m. 49. 20. Hrenkó Pál

: Bakonyi helytörténeti és tájfutó térképek. Pápa, 1981. 5. 21. Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Szerk. Károlyi Árpád és Szalay József. Bp., 1882.4.