Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Márkusné Vörös Hajnalka: Kényszerű migráció a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő protestáns magyarok életlehetőségei a 18. században
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A palotai uradalomban négy település vészelte át a török hódoltság időszakát: Palota, Vilonya, Papkeszi. Palota népességének többsége evangélikus, a környező falvak lakossága református hitre tért. A 18. század elején még pusztatelek volt a Palota melletti Inota és Öskü, valamint az Esterházy család cseszneki uradalmával határos Súr, Csernye és Jásd. A Zichy család palotai uradalmának pusztatelkeire felvidéki birtokairól evangélikus szlovákokat telepített be. 20 A vázsonykői uradalomban a vázsonykői végvár népességének többsége protestáns (elsősorban evangélikus) nemesekből és szabadosokból állt. 2 1 A végvárból művelte meg földjeit Barnag és Vöröstó megmaradt magyar lakossága. A Zichy család már a század elején kísérletet tett német jövevények befogadására. Barnagi birtokukra 1714-ben telepítették le a dél-németországi Katzentalból, 22 majd az 1720-as évek közepén Billigheim környékéről a francia-svájci-német háromszögből, Elzász déli részéről, 2 3 a hagyomány szerint Svájcból 2 4 és Schwarzwaldból 2 5 a német nyelvű, katolikus telepeseket. Számuk pár évtized alatt jelentősen növekedett. Egy 1729-ben készült összeírás szerint 12 telkes jobbágy (20 fiúgyermekkel) gazdálkodott Kisbarnagon, 2 6 1757-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatása során viszont már 66 német családot 302 fővel és 17 magyar háztartást 102 családtaggal írtak össze. 2 7 A betelepülést követően rendkívül erős volt a német telepesek belső migrációja, ezzel magyarázható, hogy Barnagon végül a déli frank-rajnai frank keverék nyelvjárás vált elfogadottá. 2 8 A telepítést követő időszakban Barnagon még egy ideig egymás mellett éltek magyarok és németek, sőt feltehető, hogy az új telepesek a pusztatelkeket, a még meglévő házakat szállták meg. Részben ez20 Madarász Lajos: Veszprém megyei szlovák telepítések. Archívum Sala A Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának Évkönyve. I. Vágsellye, 2004. 210-221. 21 Németh Gábor: Adatok Nagy-vázsony történetéből. Veszprém, 1901. 97-100. 22 Magyar Országos Levéltár, P 707 Zichy család levéltára 70 et A. nr. 1. CzipfT Sebestyén és házanépe telepítő levele. 1714. 23 Magyar Országos Levéltár, P 707 Zichy család levéltára 70 et A. nr. 2. 1724. évi telepítési szerződés. 24 Ny. Nagy István: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém megye. Pápa, 2000. 140. 25 Veszprém Megyei Levéltár, Veszprémi járás főszolgabírójának iratai (VEML IV. 403/a), Közigazgatási adattár 1925. 26 Magyar Országos Levéltár, P 707 Zichy család levéltára 67 nr. 5. Kisbamag összeírása és urbáriuma 1729. 27 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár (VÉFL), Név szerinti összeírás (Conscriptione Animarum) 1757. A14. 8. köt. 445^158. 28 Hutterer, Claus-Jürgen: Das ungarische Mittelgebirge als Sprachraum. Historische Lautgeographie der deutschen Mundarten in Mittelungarn. Mitteldeutsche Studien 24. Halle, 1963. 94., 488., 502. Kartenband 45. 305
