Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Márkusné Vörös Hajnalka: Kényszerű migráció a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő protestáns magyarok életlehetőségei a 18. században
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. zel magyarázható a magyar határnevek továbbélése. 2 9 A nyelvi, etnikai, vallási ellentétek miatt aztán külön falurészbe tömörültek belső vándorlás útján a különböző etnikumok, állandósult a Magyarbarnag és Németbarnag elnevezés, s az 1947-es egyesítésig közigazgatásilag is külön állt a két falurész. Vöröstó magyar lakossága Nagyvázsonyba költözött. A Zichy család birtokain a robotterhek folyamatos emelése ellenére viszonylagos vallási tolerancia voltjellemző. A protestáns lakosság folyamatosan gyakorolhatta vallását, sőt a földesúr segítséget nyújtott oratóriumok, templomok építésében (7. kép). A veszprémi püspökség gazdasági újjászervezése a Rákóczi-szabadságharc után hozta meg első eredményeit. Veszprémből, a püspöki székhelyről a 18. század első felének püspökei Volkra Ottó János (1710-1720), Esterházy Imre (1723-1725), Acsády Ádám (1725-1744), majd Padányi Bíró Márton (1745-1762) szisztematikusan szorította ki a protestáns lakosságot. Veszprém azon mezővárosok fejlődési útját járta be, amelyek egykor a török hódoltság peremvidékén a végvárak különleges szabadságjogait élvezték, a felszabadító háborúkat követő évtizedekben azonban hamarosan földesúri függésbe kerültek. Veszprém helyzete annyiban is sajátosnak mondható, hogy két egyházi földesúr (a püspök és a káptalan) joghatósága alá került. Az 1630-ban a városba visszaköltöző káptalan, s a továbbra is Sümegen lakó püspök először ingatlanok visszavásárlásával, majd jogainak visszaperlésével igyekezett helyzetét megszilárdítani. A többségében protestáns felekezetű városlakók visszatérítésén egyrészt az 1649-1677 között Veszprémben működő jezsuita misszió, 30 majd az 1677-ben letelepített ferences rend munkálkodott. 3 1 Térítő munkájukat számos csodás gyógyulás és büntető csoda kísérte, amelyek legtöbbször Mária ünnepnapjain következtek be. Az 171 l-ben Veszprémbe hívott piarista vagy kegyes tanító rend a reformátusok várbéli iskoláját és parokiális házait kapta meg, amelyek adományozását Estreházy Imre újra megerősítette. 3 2 A pálos rendhez tartozó Esterházy Imrét 3 3 1723-ban nevezték ki veszprémi 29 Péterdi Ottó: A Balaton-felvidék német falvai. Dűlőnév-kutatási tanulmány. Századok, 1935. 189-193. 30 Molnár Antal: A veszprémi jezsuita misszió (1649 1677). Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. Regnum, 1999/1-2. 11-23. 31 P. Takács J. Ince O.F.M. - Pfeiffer János: Szent Ferenc fiai a veszprémi egyházmegyében a 17-18. században. 1. köt. Pápa-Zalaegerszeg, 2001. 76-90. 32 Lukcsics Pál Pfeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Veszprém, 1933. 163. 33 Esterházy Imre a család cseszneki ágához tartozott. 1663. november 18-án született Galántán, 306
