Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. adás és tisztelgés, és talán a kegyhely, az itt megtapasztalható kegyelmek reprezentálása a kegyhelyet fenntartók és a látogatók számára is. Ezt a feltételezést erősíti, hogy az 59. és 223. oldal közötti részben túlnyomó többségében egyházi személyek, főméltóságok (Mindszenty bíboros), hírességek (Sinkovits Imre) nevei és fohászai szerepelnek, azaz a könyv feltehetően protokoll célokat szolgált, csak az arra felkértek írtak bele. A hálaadás és reprezentáció mellett ez az összeállítás a kegyhelyen történt csodás események, és a kegyhely látogatóinak statisztikai dokumentálását is jól szolgálhatta, ami alapján a zarándokokat tájékoztatni lehetett az elmúlt időszak eseményeiről. így kéziratként, a nyilvánosság elől részben elzárva, feltehetőleg a látogatási könyvnek nem volt nagyobb kultuszterjesztő hatása. A későbbiekben azonban már bizonyosan jóval több, hiszen számos itt lejegyzett csodaleírás - esetenként egy-egy újabbal is kibővítve - nyomtatásban is megjelent korabeli és későbbi kegyhelyleírásokban, zarándoknaptárakban, illetve a Görög Katolikus Szemle 2005-ös Kalendáriumában is.

8 A hagyományozódás menete A két fentebb bemutatott forrás, illetve a későbbi keletkezésű kiadványok történetei jól szemléltetik mind a mirákulumok áthagyományozódásának folyamatát, mind pedig az e műfajban előforduló különböző szövegtípusokat. A Bott Mihály történetét bemutató ponyvakiadványok keletkezésének körülményeiről, a kiadás motivációiról ez idáig nem sikerült adatokat gyűjteni. Mivel szegedi kiadásról van szó, azt sem tudjuk, mennyire volt ismert és elterjedt a kegyhely szűkebb vonzáskörzetében. Figyelemre méltó, hogy a benne előadott csoda elbeszélés és ének mellett egy, a szentolvasó történetét előadó ének is olvasható benne, ami tematikájában nem illeszkedik a máriapócsi történethez. A látogatási könyvben a kegyhelytörténeti részt követően a következő cím alatt indul a csodafeljegyzések sora: „A mária-pócsi kegytemplomban 1715-ik évtől történt azon csodáknak előadása, melyek hiteles okmányokkal igazolhatók." A cím is mutatja, hogy a mirákulumok között olyanok is szerepelnek, amelyek már régebbi keletkezésüek és részleges vagy teljes átmásolásukról van szó. Ezek már 1900 előtt is megjelentek nyomtatásban, szintén Lupis Sylvester szerkesztésében 1899-ben, A Mária-Pócsi Nefelejcs címmel.

9 Ezért további le8 Az idézett müvek bibliográfiája (szerző nélkül): Máriapócs. Nagy Szent Bazil Rendje, 1928.; Dudás Bertalan László (szerk.): Máriapócsi Zarándok Naptár. Nagy Szent Bazil Rendje, 1941.; Kocsis Éva (szerk.): Görög Katolikus Szemle Kalendáriuma a 2005-ös esztendőre. Nyíregyháza, 2004. 9 A mü teljes címe: Mária-pócsi Nefelejcs avagy A pócsi Boldogasszony csodatevő, könnyező ké94