Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. szen rendkívüli módon, csoda révén.

4 Erről az antropológiai problémáról, a világ ekként való értelmezéséről tudósítanak minket többek között a kegyhelyeken feljegyzett mirákulum történetek is. Csodás gyógyulásokról, imameghallgatásokról, ésszel fel nem fogható, ráción túli eseményekről olvashatunk bennük. A most bemutatni kívánt mirákulumtörténeteknek két fő forrása van: az egyik a máriapócsi kegyhely több mint száz éves látogatási könyve, a másik egy Szegeden többször kiadott a „Mária pócsi csoda történet" címet viselő ponyvakiadvány.

5 Ez utóbbiról sajnos kevés adattal rendelkezünk. Sem az egyes példányok kiadási dátumai, sem a történet lejegyzője, sem a benne szereplő énekek szerzői nem ismertek. A kiadvány kiadója Török János, nyomtatását a szegedi Várnay gőzerejü könyvnyomda végezte. A mindössze 7 oldalas ponyvafüzetben lejegyzett történetet háromszor is újranyomták, de ez a történet nem olvasható sem másik forrásunkban, sem az ismert kegyhelyismertetőkben, sem a későbbi Görög Katolikus Szemle kalendáriumában sem.

6 A látogatási könyvről sokkal bővebb adatokkal rendelkezünk. 1900-ban nyitották meg A Máriapócsi Boldogasszony csodatevő könnyező képének hiteles története, csodái és látogatási könyve 1696-1896 címmel (továbbiakban: Máriapócs Látogatási Könyve). Összeállítója Lupis Sylvester atya volt, a benne szereplő dokumentumok leírását, másolását Maxim G. Ágoston végezte. A cím és a szerzők megnevezése utáni lap a könyv összeállításának okáról is tájékoztat: „Édes hazánk: Magyarország ezer éves fennállásának emlékére." Látható tehát,

7 hogy a könyvet ünnepi alkalomból, a millennium apropójára nyitották, hogy a későbbiekben ebbe jegyezhessék fel a kegyhelyen rögzített csodaeseteket, illetve az ide látogatók neveit. E bevezető oldalak után lettek bemásolva az első két könnyezésről tanúskodó okmányok, a tanúk neveinek, vallomásaiknak, a nekik feltett kérdéseknek a pontos lejegyzésével. Az első két könnyezés történetét négyoldalas kegyhelytörténet követi, majd a már említett csodafeljegyzések következnek az 59. oldalig. A bevezető sorok tanúsága szerint a könyv fő célja a Máriának való hála4 Korpics Márta - P. Szilczl Dóra (szerk.): Szakrális kommunikáció. Typotex Kiadó, Budapest, 2007. 17-21. 5 A ponyva teljes címe: Mária pócsi csoda történet. Bott Mihály kövéváltozása, mikor Botrán Péter társával a Mária pócsi szt. templomot kirabolták. A ponyva Bálint Sándor hagyatékában található meg, száma: 89B/149. 6 Mária pócsi csoda történet. Bott Mihály kövéváltozása. mikor Botrán Péter társával a Mária pócsi szt. templomot kirabolták. Kiadta Török János, Szeged Várnay gőzerejű könyvnyomda, é. n. 7 A könyv keletkezéséről sajnos csak feltételezésekbe tudunk bocsátkozni, ugyanis sem a levéltárban, sem Máriapócson a görögkatolikus parókián nem tudtak felvilágosítást adni létrejöttének pontosabb körülményeiről. 93