Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Felhősné Csiszár Sarolta: Úrasztali terítők a gömöri egyházmegye keleti részén

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. FELHŐSNÉ CSISZÁR SAROLTA / Úrasztali terítők a gömöri egyházmegye keleti részén 14 éve végezzük a határon túli református egyházak gyűjteményi összeírását. Erdély kivételével lassan körbekutatjuk Magyarországot. A gyűjteményi összeírást ma a Szlovákiához tartozó Felvidéken 2004-ben kezdtük el. Az ungi egyházmegyével indítottuk a munkát, majd a kassai és a zempléni egyházmegyékkel folytattuk. Ezeknek az anyaga már meg is jelent. Majd folytattuk és 2008-ban be is fejeztük a munkát az abaúj-tornai egyházmegyék gyülekeze-teiben és ez évben 2009-ben jutottunk el és kezdtük el a munkát Gömörben. Ezt a kutatást OTKA-támogatással végezzük. A csoportot P. Szalay Emőke vezeti. A munkában jelenleg 6 fő vesz részt. P. Szalay Emőke kutatási területe az ötvösmunkák és más úrasztali edények összeírása és vizsgálata. Az úrasztali terítők és templomi textíliák vizsgálatát magam végzem, a harangokkal Szabóné Hegedűs Gyöngyi matematika és néprajz szakos középiskolai tanárnő, az egyházi iratok, jegyzőkönyvek, parokiális könyvtár összeírását, rendszerzését dr. Bal la Terézia magyar-néprajz szakos középiskolai tanárnő, a templomkülsők és -belsők, valamint a templomi bútorzat vizsgálatával Szaszák Malvin zempléni lelkésznő foglalkozik. Az imént felsorolt összes tárgy képs dokumentálását Winter Erzsébet végzi. Ez a kutatás folytatása annak a munkának, amelyet dr. Molnár Ambrus esperes indított el 1995-ben, amelyben a kutatócsoportból a kezdetek óta hárman is részt vettünk. Több szempontból is nagy várakozás előzte meg a gömöri munkát. Gömör ugyanis a 20. században a Nagy-Magyarország határmegyéi szomorú sorsát élte. Trianonnal területének 90% került a határon túlra, a szlovák népességű településekkel együtt a 150 magyar településből még mintegy 130 színmagyar település is. De nem csak az anyaországtól való elszakadás traumáját kellett megélnie az itteni magyar lakosságnak, hanem a népesség zömét alkotó módos gazdálkodó réteg kitelepítését, gyökereitől való elszakítását is. Ezzel annak a rétegnek a teljes megsemmisítését, amelynek tudjuk jól, hogy milyen fontos szerepe volt a kultúra, a hagyományok megőrzésében, átadásában. Várakozással töltött el munkálkodásom színhelyének, a beregi térségnek és 617