Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Felhősné Csiszár Sarolta: Úrasztali terítők a gömöri egyházmegye keleti részén
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Gömörnek hajdani szoros kereskedelmi kapcsolata. A hatalmas vékony falú, tűzálló főző cserépfazekakkal a gömöri fazekasok látták el térségünket. Az edényekért búzával és sonkollyal fizettek. Egész sorozatot őriz ezekből az edényekből a Beregi Múzeum. De még ennél is izgalmasabb volt a két térség díszitőművészetében felfedezett nagy hasonlóság. Ösi hímestojás-mintáink között a stilizált virágmintákon felül számos olyan azonos motívum is felfedezhető, amelyek kétséget kizáróan közös forrásból táplálkoznak (rákfarkas, tyúklábas stb. minták). 1 Jelen dolgozatomban kutatócsoportunk 2009. július 7-11. közötti útja úrasztali térítői és templomi textíliái összeírásának tapasztalatairól szeretnék rövid áttekintést adni. 18 egyházközségbe jutottunk el, és vettük számba az anyagot. Munkánk a következő településekre terjedt ki: Alsókálosa, Felsővály, Runya, Gömörszkáros, Felsőfalu. Alsófalu, Kisvisnyó. Felsőrás, Otrokócs, Zsór, Beje, Oldalfalva, Balogiványi, Rimaszécs, Jéne, Zádorfalva, Cakó, és ekkor kezdtük el Harmac felmérését, de a befejezése az itteni munkának csak 2009. szeptember 23-án történt meg. A felsorolt gyülekezetekben összesen 455 darab számba vehető templomi textíliát és úrasztali terítőt találtunk. Ezeknek egy jelentős része a templomi bútorok leterítését szolgáló többrészes garnitúra volt. Más részük az úrasztalának a megterítéséhez és az úrvacsorai jegyek kiszolgálásához szükséges különféle terítők. Korukat tekintve az összes textíliából 1 darab volt 17. századi, 18 darab 18. századi, 72 darab 19. századi és 364 darab 20. századi. Igen szép és gazdag anyagot találtunk Gömörszkároson, Harmacon és Balogiványiban. Ezek a gyülekezetek minden tekintetben kiemelkedtek a térség többi gyülekezete közül. Gömörszkároson találtuk a legutóbbi felmérés legkorábbi textíliáját, az itteni egyetlen 17. századi terítőt (7. kép). A közepes méretű terítő fehér gyolcsból készült. Négy sarka és széleinek közepe színes selyemszállal, lapos öltéssel hímzett. Szerkezetében ez a díszítmény mintegy előképe a 18. század kedvelt bokormintájának. A sarlós, vagy félköríves bokormintában ugyanis a főág szárából kinövő egyik alsó ág keskeny ívben keresztezi a főágat, a keresztezéssel egy elnyújtott mandorla alakú teret képezve, amelyet hímzője váltakozva színes selyemszállal és ezüstskófiummal hímzett hét pettyel díszített. A hajló ág külső vonalát gránátalmák és szegfűk díszítik, a közepét rövid szár végén egy kis forgó virág tölti ki. A sarlós minták a terítő négy sarkában a terítő szélvonalán fekszenek, a szélek közepének mintái álló helyzetben vannak. A terület 18 darab 18. századi úrasztali térítőjéből 7 darabot a gömörszkárosi, 4 darabot a harmaci, 3 darabot a felsőrási, 2 darabot a felsővályi, 2 darabot (krakkói vörös csíkos abroszt) pedig a zádorfalvi gyülekezetben őriznek. A gömörszkárosiak közül három alapanyaga patyolat, egy vékony vászon, egy gyolcs és kettő selyemtaft. Közülük kettő feliratos és évszámos. Az egyik, egy kis 1 Makoldi Sándorné: Magyar hímes tojások. Sztélé könyvek, Debrecen, 1992. 11., 14., 15. 618