Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Mosolygó Péter: Szakrális építészet és művészet a görögkatolikus egyházban

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. azt mondhatnánk, hogy olyan „ortodoxok", akik a pápa fösége alá tartoznak. Ez a rövid meghatározás már sejteti is velünk, hogy míg hit dolgában, valamint egyházkormányzatilag a görögkatolikusok valódi katolikusok,' addig szertartás tekintetében sokkal közelebb állnak az ortodoxokhoz, lényegében megegyeznek velük. Ebből a kettősségből azután messzemenő következmények származtak: a nyugati teológiai látásmód, valamint a mellé társított keleti liturgia és egyházmü­vészet disszonanciába kerültek, illetve egy sajátos együttest hoztak létre, amely jól megfigyelhető lesz az előadás további részében. Szűkebb régiónkra, Magyarországra is vessünk egy pillantást, hiszen amikor a jelen előadásban görögkatolikus egyházról beszélünk, akkor a Rómával egye­sült keletiek közül elsősorban a Kárpát-medencében élőkre gondolunk. Eleink már jóval a honfoglalás előtt találkoztak a kereszténység keleti ágával levédiai tartózkodásuk során. A szlávok apostolairól, Cirillről és Metódról szóló tanúk is beszámolnak a magyarokkal való találkozásról: Cirill a Krím félszigeten ta­lálkozott őseinkkel. 2 Első térítő püspökünk is bizánci volt, Hierotheosz szemé­lyében, akit az erdélyi Gyula hozatott a magyarok földjére, így udvara - benne leánya, Sarolt, Szt. István édesanyja - sőt az ország keleti fele a bizánci keresz­ténységet ismerte meg. Országszerte találunk ez idő tájt keleti monostorokat: Dunapetelén, Marosváron, Oroszlámoson, Visegrádon, a Szávaszentdemeteren és a környékünkhöz (Veszprém) leginkább közel esőket: Veszprémvölgyben és Tihanyban. 3 Első szent királyunk politikai döntésével ugyan a nyugati keresz­ténységhez kötötte nemzetünket, az Árpád-házi királyok alatt azonban béké­sen élt együtt hazánkban a kereszténység két ága. Erről tanúskodnak a szabol­csi zsinat egyes döntései is. 4 A keleti keresztények visszaszorulása akkor gyor­sult fel, amikor az Árpád-ház kihalását követően a magyar helyzetet nem is­merő, idegenből jövő (Anjou) királyi család kezdett uralkodni. A bizánci rítust követő magyarok létszámbeli apadását az időközben beszivárgó más népcso­portok egyenlítették ki (románok, ruszinok), így a keleti kereszténység mindvé­gig jelentősen képviseltette magát a Kárpát-medence keleti felében. A magyar nemzetiség kontinuitását a bizánci rítuson belül ugyan legtöbben megkérdője­lezik, de a történelem folyama úgy hozta, hogy a nemzetiségek elmagyarosodá­1 Sokan nincsenek is tisztában a görögkatolikusok mibenlétével, pl. a médiában is rendszerint ke­verik a „görögkatolikus" és a „görögkeleti" (az „ortodox" kifejezés pontatlan magyar megfele­lője) megjelölést. 2 H. Tóth I.: Cirill-Konstantin és Metód élete, működése. Szeged 1991. 41. 3 Pirigyi I.: A görögkatolikus magyarság története. Nyíregyháza, 1982. 17-34.; Berki F.: Magyar ortodoxok. In Doncsev T. - Szőke L. (szerk.): A keleti kereszténység Magyarországon. Buda­pest, 2007. 51-52. 4 Pirigyi: i. m. 32. 569

Next

/
Oldalképek
Tartalom