Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Mosolygó Péter: Szakrális építészet és művészet a görögkatolikus egyházban

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. MOSOLYGÓ PÉTER Szakrális építészet és művészet a görögkatolikus egyházban Kik a görögkatolikusok? Mielőtt rátérnénk előadásunk közvetlen tárgyára, célszerűnek látszik tisztázni, kik is azok a görögkatolikusok? Köztudott, hogy a kereszténység két nagy ágra bontható: keletire és nyugatira, aszerint, hogy milyen táptalajon gyökeresedett meg a Római Birodalom egyik vagy másik felében. Az Egyház két fele, noha hitbeli egységben élt, teológiai látásmódjában, liturgikus gyakorlatában eltérő irányba fejlődött: a nyugati kereszténységet inkább a gyakorlatiasság, a jogi szemlélet, míg a keletit a misztikumra való nagyobb érzékenység, a jelképekben való gondolkodás jellemzi. A különbségek egyre erősebb hangsúlyozása oda vezetett, hogy Kelet és Nyugat kereszténysége megszakította a közösséget egymással. Ezt az eseményt hagyományosan az 1054-es dátumhoz szokás kötni, jóllehet inkább elhúzódó folyamatról beszélhetünk, amelynek a mindkét félben fokozatosan tudatosuló, visszafordíthatatlanná váló elkülönülés lett az eredménye. Ennek köszönhetően jött létre mai fogalmainkkal élve a (nyugati) Katolikus Egyház élén a római pápával, illetve a (keleti) Ortodox Egyház, amely az egy-egy pátriárka által vezetett részegyházak közössége. A kereszténység szétszakított állapotába azonban az Egyház sohasem nyugodhatott bele, ezért a következő századokban meg-megújuló törekvéseknek lehetünk tanúi, amelyek az egység helyreállítását célozták. Miután 1453-ban elesett Konstantinápoly, a keleti kereszténység legfőbb bástyája, megszűnt a pápa és a bizánci császár, illetve a pátriárka között csúcsszinten zajló egységtörekvés, helyét új próbálkozások vették át. Ezek keretében Róma helyi egyházi csoportokkal próbálta helyreállítani az egységet. így valósult meg régiónkban előbb a breszti unió 1596-ban, majd az ungvári unió 1646-ban. Az egység helyreállításához mindkét fél feltételeket szabott. E szerint az egyesült keletieknek el kellett fogadnia a római pápa főségét és a katolikus hit tanítását, cserébe megtarthatták keleti rítusukat: liturgiájukat és szokásaikat (pl. nős papság, kovászos kenyérrel való misézés stb.) Ha frappánsan szeretnénk összefoglalni, kik is a görögkatolikusok, 568