Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Tomisa Ilona: Szakrális emlékek nyomában Burgenlandban

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A főoltáron - Szent István és Szent László életnagyságú szobraitól körülvéve - középen látható öltöztetős kegyszobor 14. századi (egyes vélemények szerint ennél régebbi), hársfából készült, s a vidék leghíresebb gótikus Mária-szobraként ismerik. A szobor eredetileg a fraknói vár kápolnájában állt, 1680-ban ajándékozta a templomnak Esterházy Pál. Főünnepe szeptember 8-a, Kisboldogasszony napja. Az ünnepen hajnali 3-kor régen szokásban volt, hogy körmenet vonul a falun keresztül, virrasztanak, várják a napfölkeltét. Amikor megvirrad, letérdelnek, és elimádkozzák az őrangyalát. (E szokás hasonlít a csíksomlyói pünkösdi búcsú napvárásához.) Loretto (Lorettom) kegyura, Stotzingeni Rudolf 1644-ben az olaszországi Lorettóból elhozta a kegyszobor másolatát, és kápolnát épített a szobornak. Őt a kegyuraságban 1650-től Nádasdy Ferenc váltotta, aki 1651-ben templom- és kolostorépítésbe fogott. Ezeket 1683-ban a törökök a faluval együtt elpusztították. A török pusztítás után Esterházy Pál építtette újjá az épületegyüttest 1707-ben. II. József a kolostort bezáratta, a szerzeteseket elűzte, és hosszú idő után 1926-ban lett ismét a szervitáké. 1964 óta az Ostyaőrző Szűz Mária-rend gondozza a Mária-szentélyt. Búcsújárás elsősorban az ún. horvát vasárnapon, szeptember 3. vasárnapján van. Ilyenkor több ezer zarándok keresi fel a kegyhelyet. Lajtaszék szervita temploma és kolostora, amelyet 1594-ben alapítottak, korábban szintén búcsújáró hely volt. A törökök 1683-ban lerombolták. 1713-ban a lerombolt templom közelében egy eltemetett Mária-szobrot találtak, s az újjáépítés után ez a szobor került a főoltárra. Kismarton kálvária-hegyi kegykápolnáját (a Hegyi templommal együtt) Esterházy Pál megbízásából kezdte építeni Felix Nierinck ferences szerzetes, 1701-ben. Az eredetileg Szent Apollóniának szentelt kis kápolnába 1711-ben Nagyhöflányból került át az a Mária-szobor, amely a svájci einsiedelni kegyszobor másolata. A kismartoni kegyszobornak is nevezett, fából faragott szobrot Michel Felser készítette 1690-ben. Kismarton kálvária-hegyi Fekete Madonna-oltárának Fekete Madonna-szobra a különleges, 24 stációból álló barokk kálvária második stációjának hátterében áll. A fraknói Mária mennybevitele templom szintén régi búcsújáró hely, 1347-ben már állt. Főoltárán a kegyszobor a 15. század közepére tehető. Léka plébániatemplomát és kolostorát a kegyúr Nádasdy Ferenc alapította 1655-ben. Templomtitulusa Tolentinoi Szent Miklós, akinek tiszteletét a barokk korban az Ágoston-rendi szerzetesek terjesztették. A búcsújárás viszont Mária kultuszához kapcsolódik. 557