Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Tomisa Ilona: Szakrális emlékek nyomában Burgenlandban

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A barokk Mária-oltáron lévő kép Máriát, mint a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, koronázási palástban. A mellékoltár Patrona Hungáriáé oltárképének alján Buda 1686-os ostroma látható. A kép fölött a Nádasdy-címer a hajdani alapítóra emlékeztet. Az alsóőri katolikusok Kisboldogasszony napján látogatták a templomot. A hajdan gyalogosan érkezőket harangzúgás fogadta. Az ünnep fénypontja a gyertyás körmenet volt, amelyet az ünnep előestéjén tartottak. A magyar zarándokok ez alkalommal a Nádasdy-kriptát is felkeresték.

4 Híres középkori kegyhely lehetett a máriafalvi búcsújáró templom. A Mária mennybevitele templomot a 14. században a Kanizsaiak kezdték építeni. Két periódusban épült, 1400 körül és a 15. század végén. Az átépítés miatt a kegyszobra nem túl régi. A templom üvegablakai Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják. Napjainkban a Mária-tisztelet mellett előtérbe került a templom Szent Borbála képének kultusza. A németújvári Havas Boldogasszonynak szentelt várkápolna 15. századi, gótikus stílusban épült. A kegyképről közelebbit nem tudunk. Újkori tiszteletére és kultuszának feléledésére utal, hogy a környékbeliek mind gyakrabban tartják itt az esküvői szertartásokat. A németújvári ferences templomban eltemetett és az 1990-es években boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László hercegorvos (a „szegények orvosa") tisztelete egyre inkább előtérbe kerül. Sírjához messze földről zarándokolnak a különféle testi-lelki betegségekkel, különösen a szembajokkal küszködők. Rohonc Batthyány Ádám által 1679-ben építtetett Szent Katalin-templomának öltöztetős Mária-szobra a 17. század végéről való. A nyugati végeken az egykori gyepüőrök ivadékairól mintha elfeledkeztünk volna. A magyar vonatkozású szakrális emlékek teljes körű feldolgozása még várat magára. 4 Barna Gábor: Adatok az alsóőri magyarok búcsújárásához. In Fejős Zoltán - Küllős Imola (szerk.): Vallásosság és népi kultúra a határainkon túl. Budapest, 1990. 246-256. 558