Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Soós Sándor: A Dunakanyar út menti szakrális emlékei
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. gítségét remélve egyet, ami később a tüz ellen védő Flórián lelki felügyelete alá került. De kérték még Fábián és Sebestyén oltalmát is. Sebestyén, ha kellett, önmagában is elegendő védelmet jelentett. Hubertus a vadászokat és az erdészeket segítette. Összességében kijelenthetjük, a Dunakanyar kápolnákban is igen gazdag terület, főleg Dunabogdány-Visegrád és a Pilis (Szántó, Szentkereszt, Szentlászló, Csobánka). A Pilis vonzáskörzetében 153 út menti és temetői kereszt 2 található. Érdekes, hogy a települések felén található az emlékek háromnegyed része. 4 3 Bálint Sándor hja, hogy kereszteket általában családok, vallási társulatok, helységek emeltek jámbor elhatározásból, fogadalomból. Kint a határban, rendesen útkeresztezésnél állították őket. Ez nem véletlen, hiszen a néphit szerint a rosszak, bűbájosak éppen itt, a keresztúton leskelődnek az emberek megrontására". 4 4 Keresztet a Dunakanyarban is sokféle okból állítottak. Állíthattak 4 5 valamilyen szerencsés véletlenért való hálából, valamilyen tragédiára, gyilkosságra emlékezve, Isten iránt érzett „hálábóF, „tiszteletbőF, a hitből fakadó szeretet és a maradandó emlék állításának szándékával, van, amit ajándékba kapott egy egyházközség. Lehet az égiek védelmének és segítségének elnyeréséért állítani, lehet történelmi eseménynek az emlékére, a világháborúiban elesett katonák vagy nemzeti tragédia emlékére, vagy jelentős személy emlékének megőrzésére. Van, ahol „ex voto Szt. Keresztet" állítottak, máshol missziós keresztet, vagy a régi tönkrement helyett újat, van, ahol a hagyományok tisztelete ápolásának köszönhető az új pléhkrisztussal ellátott kereszt állítása. Nagy gazdagságot és változatosságot találtam a keresztek anyagának, kivitelezésének, az állítás helyének, a katolikus és a szerb liturgikus funkcióknak, a korpuszoknak, a festéseknek, az esővédő lemezeknek vizsgálatakor is. Egyéb út menti emlékek is nagy számban találhatók. Az időkorlátok miatt csak a számukat és fajtájukat sorolom fel: élőfára erősített feszület: 4; élőfára erősített szentkép: 41; élőfába faragott szobor: 4; szoborfulkés képoszlop: 19; mezei oltár: 5; szobor: 17; harangláb: 12; kőoszlop: 1; votívképek- és táblák: 115; Az út menti haláljeleket külön nem vizsgáltam. Számuk jelentős. Összesen tehát - a 17 kálváriát, a 6 szent helyet/csodatevő forrást és a 153 út menti és temetői keresztet is beszámítva - 431 emléket találtam. 42 A feszület kifejezés teológiailag és ikonográfiailag helyes, de a mindennapokban csak a kereszt elnevezés használatos. 43 Pilisszántón, Piliszentkereszten, Pilisszentlászlón, Csobánkán, Budakalászon, Pomázon és Szentendrén. Budakalászon: 14, Csobánkán: 11. Dunabogdányban: 11, Kisorosziban: 7, Leányfaluban: 5, Pilisszántón: 23, Pilisszentkereszten: 12, Pilisszentlászlón: 11, Pócsmegyeren: 4, Pomázon: 13, Szentendrén: 25, Szigetmonostoron: 6, Tahitótfaluban: 1, Visegrádon: 7, Hegyek között: 3. 44 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium /. Budapest, 1977. 349. A Dunakanyar települései keresztjeinek legnagyobb része a 19. század közepe után készült. 45 A részletes jegyzetek a településeknél találhatók. 552
