Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Tomisa Ilona: Szakrális emlékek nyomában Burgenlandban

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. TOMISA ILONA Szakrális emlékek nyomában Burgenlandban 1 Burgenland (Várvidék) 1921-ig a történelmi Magyarországhoz tartozott, a jelenlegi tartomány területe fölött 1921 előtt három vármegye (Vas, Sopron, és Moson) gyakorolta a közigazgatást. 1919-ben a Saint Germain-i békeszer­ződés értelmében Ausztriához csatolták, ebből adódik, hogy történelme, ré­gészete, művészettörténete, építészete és népművészete a Nyugat-Dunántú­léval szoros egységet alkot. A honfoglaló őseink által a 10-11. században ki­épített határvédő vonal - a gyepürendszer - egyik jelentős megmaradt része a Felső-Őrség. Felsőőr, Alsóőr, Őrisziget Árpád-kori települések, ahogy nevük is mutatja, néhány más, már elnémetesedett településsel (Felsőlövő, Alsólövő, Őrállás, Lődös stb.) annak a határvédelmi sávnak részét alkották, amelyet a kalandozások korának végével a nyugati határ mentén alakítottak ki. Ezek az őrségi falvak kultúrájukban, népművészetükben szoros egységet alkotnak a magyarországi őrségi településekkel, és a tartomány egyetlen magyar nyelv­szigetét alkotják. Az Árpád-korban a sűrű háborúzások következtében a ha­tárőrvidék magyar lakossága fokozatosan pusztult. A magyarság helyébe né­metek kerültek. A török hódoltság alatt ez a folyamat folytatódott, az erede­ti magyar lakosságnak csak a töredékei maradtak fenn, s a török elöl jelentős számban húzódtak fel a horvátok is. Az egyre inkább nyelvszigetté váló magyar falvak megmaradásának előse­gítője lehetett kisnemesi státusuk, valamint a protestáns vallások korai felvéte­le is elkülönülést jelentett a beköltözőkkel szemben, bár később földesúri nyo­másra sokan rekatolizáltak. Az Ausztriához csatolás után a belső nyelvsziget­ből külső nyelvsziget lett, ami a magyar lakosság népességét még jobban csök­kentette. Jelenleg mintegy 5000 főre tehető 2 az itteni magyarság lélekszáma, nagy részük Felsőőrben, Alsóőrben és Őriszigeten él, kisebb létszámban Fel­1 A dolgozat alapjául szolgáló előadás a 2008-ban Klebelsberg Kuno-ösztöndíj révén Burgenland­ban eltöltött kéthónapos kutatómunkám anyagából merített. 2 Egy 2005-ös, idegen nyelvet beszélőkre vonatkozó felmérés alapján ma közel 100 000 főre be­csülik az ausztriai magyarság létszámát, amelynek jóval 10% alatti az őrvidéki rétege. 553

Next

/
Oldalképek
Tartalom