Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Varró Ágnes: Szent Flórián tiszteletének emlékei Fejér megyében

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. letkezésének oka a gyerekek gyufajátéka, a dohányzás, pipagyújtáskor eldobott gyufa, villámcsapás, istállólámpa leégése, bosszúból való gyújtogatás, a parázsból, kéményből kipattanó szikra volt. A kipattanó szikra hamar lángra lobbant, hiszen Székesfehérvár külső városrészeiben még a 20. század elején is a nádtetős házak voltak többségben. A gyakori tüzesetek miatt, a tűzvédelmi intézkedések sem maradtak el, legalábbis ami a határozatok papírformáját illeti. Az első intézkedés nyoma 1689. szeptember 15-i keltezésű. A Neoaquistica Comissio elrendelte: minden háznál kell létrát és lajtot tartani, a kéményeket pedig évente kell vizsgáltatni. Hosszú ideig komolyabb intézkedés nem történt a városban a tűzbiztonság tekintetében. Később sem a Mária Terézia, sem pedig a II. József császár által hozott tűzvédelmi rendeleteket nem tartották be. Székesfehérvár városának első tűzrendészeti szabályrendeletét igen későn, 1843. augusztus 7-én bocsátotta ki a jegyzői hivatal. Lauschmann Gyula a már említett tanulmányában azonban megjegyzi, hogy a város a tűzveszedelmek elhárításában inkább a gondviselésre számított, s ezt a Flórián-nap kultuszából állapíthatjuk meg: a tűzoltók védőszentjének, Flóriánnak szobrát 1839-ben Szigl Gáspár állította. Ne gondoljuk - írja Lauschmann -, hogy csak ezen idő óta megy a városból körmenet a szoborhoz, hisz a városnak ez a fogadalmi napja sokkal korábbi időben gyökerezik. 1780-ban már úgy intézkedett Séllyei Nagy Ignác püspök, hogy Flórián-napkor a volt karmelita templomba legyen a körmenet, mert a nép a tűz elhárítása végett nagy súlyt helyez ennek a szentnek a közbenjárására.

6 A Szigl Gáspár által emeltetett Szent Flórián-szobor egyébként a belvárosban, a Lakatos utca kis kiszélesedő teres helyén állott a püspöki palota kertjéhez közel. A Fehérvár című újság 1933. évi június 4-ei számában Dieballa Mária kis cikket közöl a közkedvelt szoborról. „ Kedves ötlet odahelyezni Szent Flórián szobrát, hiszen ő nemcsak a kéményseprők és tűzoltók védőszentje, de általában vízhiány, szárazság ellen is hozzá folyamodnak. Ausztriában számtalan szobor és kép mutatja ezt. Úgy érzem, Ottokár püspökatyánk örömmel szemléli ezt a kedves német katonatiszt vértanú szentet az ő kertje lejáró utcájánál a kis téren és amilyen jókedvű volt, derűsen mondaná - úgy, mint életében egyszer hallottam tőle Flórián-nap alkalmából, május 4-én: „ » Flórián annyit tesz: virágos, s ezt annak ellenére is jelenti, hogy a kéményseprők védőszentje is.« " Ez a belvárosi kőszobor a második világháború során aknatalálat következtében semmisült meg. A város fogadalmi ünnepének a színhelye az egykori karmelita, a mostani szemináriumi templom volt a Petőfi Sándor utcában. A 18. század közepén épült templom barokk-rokokó berendezését Häuser Lőrinc bajor származású karmelita szerzetes szobrászművész készítette 1749 és 1758 között. A mester keze munkája a szó6 Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. Székesfehérvár, 1995. 87. 533