Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Varró Ágnes: Szent Flórián tiszteletének emlékei Fejér megyében

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. szék alatt látható kisméretű, aranyozott Szent Flórián fából készült lendületes, mozgalmas szobra is. A fogadalmi ünnepen a karmelita templomhoz vezető körmenetben a céhek tagjai is felvonultak. Az 1843-as városi tűzvédelmi rendeletben a céheknek is előírják a tűzoltásnál a segítséget: „a lajtoknak késedelem nélkül a Csatornába való megtöltésére a Czéh által kinevezendő két Tobak, két Tímár, és két Magyar Varga mester, ugy szinte mindegyik három Czéhek közül tizenkét legény rendeltetik, az ezen munkára való felügyelés ezen három Czéh biztosainak meghagyatván. "

7 1873 fontos év a székesfehérvári tűzvédelem fejlődésében. Havranek József városkapitány gróf Széchenyi Ödön hatására Székesfehérváron létrehozta a városi önkéntes tűzoltó egyesületet, amely igen hatékonyan vett részt a tüzesetek elhárításánál. Havranek Józsefnek egyébként kulcsszerepe volt a színvonalas tűzoltási technikai berendezések beszerzésében is. A róla elnevezett alapitvány napjainkban a Szent Flórián-tisztelet legfontosabb éltetője és ápolója. 1902-ben a városi tűzrendészed szabályrendelet újrafogalmazására és kibővítésére volt szükség. A rendelet 21. §-a a tűzjelzés mikéntjét szabályozta. „ Tűz esetén a tűzoltó laktanya őrsége 5 a városi rendőrség a tűzjelzővel riasztatik fel, ezen kívül az összes felekezetek harangozói kongatni s a tűz irányában nappal vörös zászlót, éjszaka pedig vörös lámpát kitűzni tartoznak. A jelző a következő: Belváros 1, Felsőváros 2, Palotaváros 3, Víziváros 4, Tóváros pedig 5 harangkongatás. Ezen kívül a székesfehérvári önkéntes tűzoltó egylet kürtösei kürtszóval kötelesek riasztani a lakosságot. "

8 A tüz terjedésének legfőbb oka az épületek gyorsan éghető náddal fedett tetőzete volt. Noha már 1893-ban rendelet mondta ki a további nádtető készítés tilalmát és azt is, hogy tíz éven belül ezeket a tetőket kevésbé gyúlékony anyagúra kell cserélni, a Székesfehérvár és Vidéke című újság még 1913-ban is ekképpen ostorozza a város engedékeny törvényhatóságát: „Hasonló kaliberű városokban, mint Székesfehérvár már rég eltiltották a náddal való tetőzést s már el is feledték, hogy valaha voltak nádfedeles házak. Legfeljebb a népdalokból tudnak ilyesmik létezéséről. De hát nálunk Székesfehérvárott egészen másképp áll a dolog. A mi városi tanácsunk konzervatívabb, mint egy angol lord és minket még Mucsa is megelőz mindig legalább ötven esztendővel. A város törvényhatósága egyik legutóbb tartott közgyűlésén tanácsi előterjesztésre megengedte, hogy a nádtetős házak még tíz esztendeig megmaradhatnak. "

9 7 Lauschmann Gyula: A székesfehérvári önkéntes tűzoltó egyesület negyven éve. Székesfehérvár, 1913. 11. 8 Lauschmann: i. m. (1913) 57-58. 9 Székesfehérvár és vidéke, 1913. április 15. 534