Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Varró Ágnes: Szent Flórián tiszteletének emlékei Fejér megyében

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. gáltak. Az egyik elbeszélés szerint már gyermekkorában pusztán imádkozásával megmentett egy égő házat a pusztulástól. A másik történet egy szénégető balesetét beszéli el. A boksa megrakása és meggyújtása után szél kerekedett, s a boksa máglyaként lángba borult. Oltás közben a szénégető is a lángok közé esett, ám Szent Flóriánhoz küldött fohásza megmentette a tűzhaláltól. Felső-Ausztrián és Bajorországon kívül Lengyelországban különösen nagy a tisztelete. Kázmér lengyel király 1183-ban a krakkói székesegyházban helyezte el a szent időközben a kalandozó, zsákmányoló hadjáratok miatt Rómába vitt ereklyéit. Magyarországi kultuszának elterjedésében nagy szerepe volt a Habsburgoknak, akik a befolyásuk alá tartozó területeken igyekeztek népszerűsíteni az általuk kedvelt szenteket. Ugyancsak alapvető a Flórián-tisztelet terjedésében a török után, a 18. század második felétől Magyarországra érkező német telepesek szerepe is. A török után újjáépített templomokban gyakran találtak helyet egy-egy szobra vagy képe számára. Harangokon való ábrázolása vagy a templomharang nevére való keresztelése bizonyára összefügg azzal, hogy a tüzeset hírét legelőször a félrevert harang zúgása tudatta a lakossággal. Hasonlóképpen gyakran ott találjuk képét templomi lobogókon, zászlókon is, amelyeket a Flóriánt égi pártfogóként tisztelő céhek (pékek, kéményseprők, tetőfedők, kovácsok, sörfőzők) vagy tűzoltó-egyesületek csináltattak. Gyakran feltűnt ábrázolása házoromzatokon, hogy segítsen a tűzvész távoltartásában. Köztéri szobrait utak mentén, települések központjában, templomok környékén emelték ugyancsak a pusztító tűz ellen óvó, védő célzattal. Az emléknapjához, május 4-éhez kapcsolódott népszokások is elsősorban a tűzzel voltak összefüggésben. Szendrey Zsigmond tanulmányában a keresztény Flórián-ünnepet a pogány tüzkultuszra vezeti vissza: „Az ősi tűzszellem tavaszi szerepét már a 17. század elejétől nálunk is Flórián vette át, azok a szokások és hiedelmek azonban, amelyek a szenttel kapcsolatosak, világosan megmutatják a primitív eredetet: képét vagy szobrát a ház homlokzatára helyezik. Göcsejben még a házakban sem raknak tüzet, de ha mégis szükség van rá, akkor csak férfi gyújthat a fa alá, előbb azonban mindig fadörzsöléssel csinálnak új tüzet. "' Bálint Sándor is számos idevonatkozó hasonló adatot sorol fel, amelyek között Székesfehérvár-Felsővárosról említi, hogy a gazdasszony a kemence begyújtása előtt Szent Flórián közbenjárásáért szokott imádkozni egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet.

2 Fejér megyében Szent Flórián homokkőből vagy mészkőből készült köztéri 1 Szendrey Zsigmond: A tavasz, nyár és ősz ünnepköreinek szokásai és hiedelmei. Ethnographia, LIL. évf. (1941) 181. 2 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. Budapest, 1977. 355. 530