Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Varró Ágnes: Szent Flórián tiszteletének emlékei Fejér megyében

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. szobrait elsősorban a német nemzetiségek által lakott településeken - Isztimér, Pusztavám, Mór, Vértesboglár, Vértesacsa - láthatjuk. A 18. század második felétől nagyobb tömegben ideérkező német telepesek nyilván ragaszkodtak a régi hazájukban kedves szentjeikhez, s igyekeztek mielőbb szobrot is állítani Szent Flórián, Szent Vendel vagy Nepomuki Szent János tiszteletére. Ezenkívül Székesfehérváron, Lovasberényben, Kálozon és Bicskén találkozhatunk Flórián kőbe vésett alakjával, illetve őt ábrázoló szobortöredékkel. Pusztavámon Szent Vendel, Vértesbogláron jelenleg ugyancsak Szent Vendel és Nepomuki Szent János társaságában, Móron Nepomuki Szent Jánossal és Szent Sebestyénnel egy téren, a Kapucinus téren foglal helyet. A többi településen magányosan álló szobrait találjuk. Mindig a település központjában helyezték el a tűzzel küzdő Flórián kőszobrait, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy az egész közösség számára kollektíven fontos életet és vagyont védő-segítő tevékenysége. Bartha Elek megállapítása szerint a szentek szobrainak állítása leggyakrabban a település védelme, valamilyen elemi csapás ellen való oltalmazása céljából történt. A csapások elleni védekezés első fokon abban nyilvánult meg, hogy a megfelelő pátrónus szobrát felállították a településen, vagy annak határában. A tűztől oltalmazó Flórián szobrok jobbára a település belterületén találhatók.

3 Területünkön is Szent Flórián típusos ábrázolása a jellemző: megemelt talapzaton álló, római légionárius öltözetben megjelenő Flórián egyik kezében zászlót tart, a másikban vizesdézsát vagy -korsót, amelyből a lábainál lévő kisméretű ház lángokban álló tetejét oltja. A vörös színű zászló is a tűzjelzés egyik eszköze volt: nappal fellobbant tűz irányát mutatták vele a tűztornyokból. A szobrok állításának ideje a 18. század közepétől - azt lehet mondani - napjainkig terjed, hiszen Székesfehérváron 2002. szeptember 28. óta látható Kocsis Balázs alkotása a Távírda és a Kégl Gyula utcák találkozásánál lévő kis téren. A Flórián-tisztelet „fellángolásának", a szobrok állításának okát gyakran a települések tűzvésztörténetében kell keresnünk. Egy-egy pusztító hatalmas tűzkár után igyekeztek a szent oltalmát keresni és tiszteletét szobor felállításával méltó módon kifejezni. Isztiméren, a katolikus templom előtt álló szobrán elhelyezett emléktábla tanúsága szerint a szobrot Meszleny Lajos országgyűlési képviselő emeltette az 1884. március 22-ei szerencsétlen nap emlékére. A község történetére vonatkozó levéltári adatokból megtudhatjuk, hogy 1884. március 22-én hajnalban Werger Márton pajtája kigyulladt. A lángok gyorsan átterjedtek a környező házakra, s az álmából felriasztott lakosság a tüzet eloltani nem tudta. 68 ház égett le egészen, illetve részben. A szörnyű tragédia emberáldozatot nem követelt, de 3 Bartha Elek: Vallásökológia. Debrecen, 1992. 54-61. 531