Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Lengyel Ágnes: „Ruhás Márjácskák" - palócföldi öltöztetett Mária-szobrokról

NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. 2009-ben a helyi plébános, Bieber József megkeresésünkre megkérdezett falubeli asszonyokat, hogy varrnának-e ruhát a Mária-szoborra. Ok az eredeti ruhák alapján és a falu jelenlegi, felújított helyi, palóc viseletének mintájára kétféle öltözetet is készítettek. Az ünnepibb együttes bordó, önmagában mintás műselyem anyagból készült. A karcsúsított szabású elől-hátul szükítőkkel szabott pruszlikhoz díszítetlen kendervászon ingvállat adtak. A felsőszoknya a pruszlikkal megegyező anyagból, derékpántba fogott, lerakott hajtásokkal varrott, két sor keskeny, gépi pamutcsipkével. Mivel a szobor koronája hiányzik, kasmír menyecske kendőt kötöttek a fejére. Az öltözet a mai palóc női ünneplő adaptálása. Jobban hasonlít az eredetire az apró mintás vászonból szabott öltözet, amely szintén ingvállból, pruszlikból, felsőszoknyából és kötényből áll. A szobor a templom padlásáról került elő, még a legidősebb asszonyok sem emlékeztek létezésére. Valószínűleg mintegy évszázaddal ezelőtt kerülhetett ki a templomból, mint a mátraderecskei, karancskeszi, pilinyi, nógrádmegyeri társai is a térségben. Ennek a szobornak is a fej és a ruha alól kilátszó részei a kidolgozottabbak (22. kép). A szobor törzse deréktól a nyakáig egy fából készült, a fejet külön faragták és két csappal erősítették a nyakra. Felkarjait a törzshöz enyvezett fahasábokból alakították ki. Az alkar csapolással csatlakozik, amely egy farúdból készült tengely segítségével mozgathatóvá teszi az alsókart. A bal kezet tenyérrel felfelé kinyújtva és a tenyér közepén lyukkal faragták ki, valószínűleg országalmát, esetleg Kisjézus-szobrot tartott. Deréktól lefelé a törzshöz illesztett két fahasáb alkotja a lábakat. Érdekessége, hogy mezítláb áll egy deszkatalapzaton, a lábfej durván megformált. Amint a karok hossza mutatja, a másodlagosan faragott és illesztett lábak megrövidítették a szobrot. Az eredetileg magasabbnak készült, vélhetően jogaros, országalmás Magyarok Nagyasszonya-szobor így változott mezítlábas, parasztasszony Máriácskává, még ha továbbra is koronával a templomban használták is. A szobor törzse, feje és karjai hársfából készültek. A két lábat kétféle fából faragták ki - az egyik eperfa, a másik juhar. A talapzat fenyő- és tölgyfából van kialakítva. A lábak durva készítése, és az hogy nem azonos fafajtából faragták, valamint a törzshöz illesztés egyszerű megoldása is bizonyítja, hogy utólagosan készítették. A szobor aránytalan, a lábak és a felsőtest diszharmonikus. A szobor derekánál lefaragtak az eredeti vastagságból. Megtalálhatóak még a régi illesztés nyomai, amelyhez rögzítve volt az eredeti alsótestváz, illetve tartóállványzat. A tereskei (Nógrád m.) templomban található az az egyházközség tulajdonát képező öltöztetős Mária-szobor a gyermek Jézussal (23-24. kép), amely a Kutas Eszter restaurátor által végeztetett alapozó-szemcsés vizsgálat szerint az 1800508