Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Lengyel Ágnes: „Ruhás Márjácskák" - palócföldi öltöztetett Mária-szobrokról
NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. as évek közepén készülhetett. 3 0 A szobor gyümölcsfarönkből készült, hátul a fa gesztjének egy részét kivájták a hátsó oldal felől - hasonlóan a nógrádmegyeri szoborhoz - az anyag későbbi repedésének megakadályozása és egyben a hordozás megkönnyítése érdekében. Azt, hogy a szobor öltöztetésre készült, mutatja az is, hogy a Mária karján ülő Kisjézus testét sem festették meg, csak azokat a részeket, amelyek kilátszanak öltöztetés után a ruha alól. A szobor Jézus ábrázolásának országalmája polimentre rakott arannyal, úgynevezett fényarannyal volt eredetileg bevonva. A sok átfestés alatt a restaurátor megtalálta az eredeti aranybevonat 20 százalékát. Az aranyozás technológiájával csak a templomi oltárkészítők lehettek tisztában, mivel ehhez speciális, drága anyagokra volt szükség. Feltételezhető egy templomi faragómester, aki a helyi igényeknek megfelelő szobrot faragott megrendelésre, s akinek az aranyozás nem okozott gondot. 3 1 A szobor szoknyarészén található ceruzával írott név és dátum („Weisz János B.Gyarmat, 1888.") valószínűleg egy reparálás emlékét őrzi. Egy másik felirat a szoknya jobb szélén függőlegesen fut végig: „Könyves Lászlóné Tereske 1926 aug. 11-én." Amikor a balassagyarmati múzeum melletti Palóc Funduson épült rekonstrukciós kiskápolnába öltöztetett Mária-szobor készíttetésére sor került, a tereskei Madonnára esett a választás. A készítő, Kutas Eszter főrestaurátor a másolathoz hársfát használt, nem gyümölcsfából készült, mint az eredeti, mivel ez könnyebben faragható, és nem olyan súlyos fa. Nem rönkből készült, hanem összeragasztott hasábokból, de egyébként a rekonstrukció igyekezett követni az eredeti technológiát, az eredetihez minél hasonlóbb alkotás létrehozása volt a cél (25—26. kép). Mátraderecskéről (Heves m.) kerültek a Palóc Múzeum gyűjteményébe Szent Anna és Szűz Mária öltöztetett szobrai (27. kép). Eredetileg a templom számára készítették, majd onnan kikerülve a lakóház két ablaka közé, fali fülkébe voltak elhelyezve. A Szent Anna-szobor utolsó tulajdonosának bizonytalan vélekedése szerint a szobrot dédszülei Bolyki Ignác és Zám Eszter csináltatták fogadalomból. Az egri Főegyházmegyei Levéltár irata szerint a „Sz. Anna-szobor házzal", „Ujabban / Szinay idejében /szerzettek", azaz az 1859-1887 közötti időszakban. 3 2 Foglalattal együtt a templom számára készítették, körmeneti hordozásra. 30 A Debye-Scherrer-eljárással végzett analízis ólomfehéret és baritfehéret mutatott ki. A vizsgálatokat Kriston László végezte, Országos Kriminalisztikai Intézet. 31 Kutas: i. m. 1995. PMA 116-95. 32 Egri Főegyházmegyei Levéltár Recski Plébánia 4473/1887.88. 509
