Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Medgyesy S. Norbert: Gregorián eredetű, recitatív stílusú népénekek Perenye hagyományában
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. mekek Kyriéje - Litánia a Keresztrefeszítetthez) 4 7 nem volt része a népi lamentációnak Perenyében sem. A közkedvelt népájtatosságot Perenyében a már említett, Kapossy Gyula szerkesztette Szertartáskönyv bői vették. A szöveg elsőként Cantus Catholici (Kassa, 1674) és Kájoni János Cantionalé Catholieum (Csíksomlyó, 1676, 1719) 4 8 énekeskönyv, illetve a Bozóki-énekeskönyv (Vác, 1797) lapjain olvasható. Ezek az énekeskönyvek a szentírási szöveget prózai formában, a Káldi György-féle Biblia-fordítás (Bécs, 1626) alapján alkalmazzák. A lamentáció rövidített és versbe szedett átirata feltehetően Tárkányi Béla József egri kanonok tollából született, és a Tárkányi-Zsasskovszky-énektár lapjain jelent meg elsőként Egerben, 1855-ben. Kapossy Gyula kántorkönyve ezt vette át a 20. század első felében, és ennek következtében ez lett a közvetlen forrása a perenyei szöveg- és dallamváltozatnak. A Perenyében is énekelt Siralmak és Jeremiás-imádság sorrendje - az említett énekeskönyveknek köszönhetően - megegyezik a trienti zsinat (1545-1563) után, ősi hagyományokat figyelembe véve véglegesített sorrenddel 4 9 A perenyei variáns dallama 6. tónusú gregorián dallam, népi recitatív tónusban, amelynek eredete ugyancsak a középkorra és a XVII. századi katolikus megújulásra megy vissza. A magyarországi, esztergomi rítus 1629 előtti életében sok és díszes lamentációtónust ismert, mindhárom napnak saját gregorián dallama volt, s külön élt egy dallammodell a nagyszombati utolsó tételre, Jeremiás Imádságára. 5 0 A népi gyakorlatban országszerte elterjedt dallamalak vázát elsőként a Szegedi Lénárd által szerkesztett, 47 Teljes körű, tudományos célú kiadása: Hebdomada Major-A Nagyhét. Összeállította: Dobszay László. Magyar Tudományos Akadémia - Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Intézet, Budapest, 2003. CD-ROM, digitális tananyag. Gyakorlati célú kiadásait lásd: 1. Népzsolozsmák. Énekes zsolozsma az Esztergomi Breviárium alapján. Kiadja a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége - Szent Ágoston Liturgikus Megújulási Mozgalom, Budapest, 1990. 155-177., és díszesebb dallamokkal: 304-308.; 2. Nagyhét - „Piros Könyv" i. m. 2009.: az 57-72. oldalon a nagycsütörtöki a 133-147. oldalon a nagypénteki és a 217-229. oldalon a nagyszombati lamentáció található. 48 Kiadta Domokos: i. m. (1979) 444-453, 470-474. 49 A lamentáció történetéről Dobszay: i. m. (2007) 159-170; Dobszay: i. m. (2010) 156-165. A szöveg további előfordulásai Perenye községben - ugyancsak Tárkányi verses átiratát közölve: Szemenyei Mihály - Kapossy György (szerk.): Római katholikus egyházi énekek I. Eger, 1887. 338. ének; Égi Lant. Kerjesztény] katholikus imádságos és énekes könyv. Nagyvárad, 1898. 215. ének III., Nagypéntek délután, 265-267. oldal; Molnár József (szerk.): Orgonahangok. Legteljesebb és legnagyobb énekeskönyv 950 énekkel. Budapest-New York, 1912. 560-591; Jósvay Gábor (szerk.): Lelki gyöngyök. Eger, 1913. 250. ének. 50 Kiadását lásd Dobszay: i. m. (2003) CD-ROM; Breviárium Notatum Strigoniense a 13. század végéről. Közreadta: Szendrei Janka. MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, 1998. (Musicalia Danubiana 17.) 155v-163r, ezen belül az Oratio Jeremiae Prophete (kezdősora: Recordare Domine, quid acciderit nobis...): 161 r— 161 v. 437
