Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Medgyesy S. Norbert: Gregorián eredetű, recitatív stílusú népénekek Perenye hagyományában
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. az első három olvasmányt - őskeresztény hagyomány szerint - az ószövetségi Siralmak könyvébői (Threni - Lamentationes Jeremiae Prophetae) recitálja. Ehhez csatlakozik - a Perenyében is énekelt - Nagyszombatra szóló szakasz zárásaként Jeremiás Imádsága (Oratio Jeremiae). Az ókeresztény századok óta a káptalanokban és a kolostorokban énekelt lamentációk az 1600-as évektől szerves részei a plébániák, tehát a nép nagyheti szertartásrendjének. Lehetséges, hogy a Siralmak anyanyelvi változatának ihletője a ferencesek néppasztorációja volt a 17. században. 4 4 Az ének különös fontosságát az adja, hogy ezzel a nép magát a szent liturgiát, vagy annak egy szeletét énekelheti. A siralmak egyes sorai - perenyei szokás szerint is - a héber ABC betűivel kezdődnek, amelyek formailag rendet tartanak benne; a Perenyében énekelt, nagyszombatra szóló szakasz szerint: Aleph, Beth, Ghimel, Daleth, Heth, Vau, Teth, Jod. A perenyei hagyomány nagypénteken délután, a passióéneklést 4 5 magába foglaló szertartásokat követően csak a nagyszombatra szóló Siralmakat és Oh, emlékezzél meg, Uram... kezdősorral Jeremiás Imádságát énekelte a háromnapos szertartás-sorozatból. Egykoron ezt a liturgikus cselekményt a kántortanító, Heisz Alajos vezette az egész közösség bátor éneklésével. A perenyei szokásrend nem énekeltetett zsoltárokat a lamentáció bevezetéseként, és nem alkalmazta az eredeti Siralmak responzóriumainak (válaszos énekeinek) verses átiratát sem, ameyet a magyar néphagyomány 16. századi dallamon, Magas hegyén ím az Olajfáknak... kezdősorral népénekként ismer. 4 6 Az 50. zsoltár (Könyörülj rajtam, Isten...), a Benedictus (Áldott az Úr, Izraelnek Istene...) és az esztergomi rítusból ismert, megrendítő szépségű Kyrie Puerorum (Gyer44 A lamentáció történetéről és népzenei összefüggéseiről lásd: Dobszay László: Az esztergomi rítus. Új Ember Kiadó, Budapest, é. n. [2003] 185-190; Dobszay László: A lamentáció a népi gyakorlatban. Zenetudományi Dolgozatok 2006-2007. MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, 2007. 159-170; másodközlés: Dobszay László válogatott írásai 1995-2010. 1. köt. Kovács Andrea (szerk.): Népének-népzene-magyar zenetörténet-gregorián. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoport, Budapest, 2010. 156-165. 45 Perenyében a nagypénteki passiót a Kapossy Gyula-féle Szertartáskönyv (Magyar Kórus, Bp. 1932.) Függelékének 29*^10* oldala szerint éneklik kijelölt, erre méltó szereplők és a falu népe egyaránt. Ez a forma Kovács Márton kántor és zenetanár (Piliscsaba-Klotildliget) munkájaként két alkalommal az alábbiak szerint újra napvilágot látott: 1. Magyar népi passió virágvasámapra és nagypéntekre. Közreadja: Kovács Márton. Fiatágú Síp Alapítvány, Bp. 1993. János-passió: 23-35. oldal; 2. Virágvasárnapi és nagypénteki Passió. Kapossy Gyula Szertartáskönyvében 1932-ben közzétett magyar népi passió bővített, A-B-C liturgikus évre szerkesztett kiadása. Közzéteszi: Kovács Márton. Lektorálta: Barsi Balázs OFM. [Piliscsaba]-Klotildliget, 2010. János-passió: 61-75. oldal. 46 Népzenei párhuzamait lásd Szendrei-Dobszay-Rajeczky: i. m. 1979. 1/44 b,c; 1/46 c. Országosan ismert, népszerűsítő kiadása: Éneklő Egyház i. m. 1985. 815. tétel, 1412. oldal. Elemzése Dobszay: i. m. 1995. 209. tétel, 58-59. 436
