Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Medgyesy S. Norbert: Gregorián eredetű, recitatív stílusú népénekek Perenye hagyományában

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Perenyéből 1697-ből származik az első adatunk licenciátusra Nimet István személyében. Az előénekesek, búcsúvezetők 1 2 őrzik ma is a község gazdag szakrális hagyományait. A hagyományok ápolásában és az alább tárgyalandó recitatív tételek iskolai tanításában Heisz Alajos (1901-1962) kántortanítót, az Önkéntes Tűzoltó Egylet, a Levente Egylet, a Római Katholikus Ifjúsági Egy­let és a Perenyei Verbunkos vezetőjét kell kiemelnünk. A Szentháromság-olvasó Reggeli népzsolozsmának is tekinthető a Szentháromság-olvasó, amelynek szövegét a középkori magyarországi, esztergomi rítus vasárnapi hajnali zso­lozsmája, a laudes antifónáinak (zsoltárokat keretező verseinek) szép bibliai szövegéből állították össze, nem tudni, hogy melyik évszázadban. 1 3 A veszpré­mi egyházmegyében Padányi Bíró Márton (1693-1762) megyéspüspök kezde­ményezésére a laikus hívőket tömörítő Szentháromság Társulat tagjai kezdték imádkozni a Szentháromság koronája, másként angyali olvasó, népiesen szen­tes nevű imádságot. Az elnevezés onnan származik, hogy a hívek az angya­li karokhoz hasonlóan két karban váltakozva imádkozzák a Szentháromság di­del tisztelete Perenyén. In Lackovits Emőke és Mészáros Veronika (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, 2004. 517-532. 12 Nevükre a falu népe emlékezett: Prisznyák Sándor a 19-20. század fordulóján énekelt elő. Őt Babácsi Györgyi 1873-1958) követte az előimádkozásban. A háborúban és az azt követő eszten­dőkben Molnár Anna (1888-1955) és Viszket Mária (1902-1987) végezte a paraliturgia vezeté­sét. Nekik Hodics Józsefné Bolfán Mária (1900-1978) segített, majd vette át az énekek vezeté­sét. Őt Babócsi Gyuláné Kercselics Margit (1913-2005) követte. A jelenlegi elöénekes, Bejczi Józsefné Hittaller Anna (*Perenye, 1928) 1989-ben vette át a Szent Vid-búcsújárás, a halottvir­rasztás, az oltáregyleti havi imaóra, a rózsafüzér, a szentmise előtti éneklés és más ájtatosságok buzgó vezetését. A halottvirrasztóra maga írja a típusdallamok alá az énekek szövegét a halott életének, családi állapotának és foglalkozásának megfelelően. Neki az elmúlt években Hittaller Gyuláné Babócsi Ágota (* 1926), Imre Józsefné Horváth Margit és Kántor Zoltánné Tóth Mag­dolna volt a segítségére, amit ma is örömmel megtesznek. A falu egykori kántora, Imre Kálmán (1911-1997) szintén végzett előénekesi szolgálatot, és kántorként - példamutatóan - együtt dol­gozott az előénekesekkel. - Az előénekesek adatai: Matricula Baptisatorum Parochia Németh­Gencs ab anno 1859 usque 1878. Gencsapáti Plébánia Kereszteltek Anyakönyve 1878-1895; A németh-gencsi plébánia kereszteltjeinek anyakönyve 1885-1921; Kereszteltek anyakönyve, Nagygencs, 1922-1960. A gencsapáti plébánia Halottak anyakönyve 1942-től. Az előénekesek nevének adatközlői: Bejczi Józsefné Hittaller Anna (*1928), Hittaller Gyuláné Babócsi Ágo­ta (*1926), Babócsi Miklósné Balázsvölgyi Mária (*1929), Imre Kálmán kántor (1911-1997). Gyűjtötte Medgyesy S. Norbert, Perenye, 1996. július 29-30. (Kazetta adata: Perenye 1996/1/A; 1996/2/A). 13 Musica Sacra II. (Példatár) Jegyzet a szemináriumok énekóráihoz. Összeállította Jáki Sándor Teodóz. Budapest, é. n. [1974] 4. ének, 10.; Dobszay László: A magyar népének 1. Veszprémi Egyetem, Veszprém, 1995. 37. 425

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom