Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Antal apátra is".

4 A vallási néprajz rangos kutatója szerint a magyar-szerb határ mentén fekvő Szántóvá, ma „Hercegszántó sokác népe máig Ognjeni Antun vagyis Tüzes Antal néven emlegeti. Ünnepe asszonyi dologtiltó nap, templomozni szoktak, ha csak pár percig is reggeltől késő estig. Régebben három megelőző keddi napon böjttel is készült rá az egész család",

5 s a kedd megjelenése már ismét a Páduai Szent Antal kultuszára emlékeztet, ugyanis az ő tisztelete éppen erre a napra esik, s így kiszorította a kedd asszonyának, Szent Annának is a korábbi jussát erről a napról. S hadd időzzünk még Bálint Sándor feljegyzéseinél, amelyekben az is olvasható, hogy a szerémségi Ruma németsége az ünnepen a környékbeli Szent Antal-templomhoz zarándokolt. A földíszített lovas kocsi után kötötték a marhál. A templom előtt jószágáldás volt.

6 A nyugat-bácskai Szent Antal-tisztelet folyamatos a Ferenc-rendi barátok megjelenése óta ezen a vidéken. S bár fentebb jeleztem, hogy a barátokkal érkező sokácok és bunyevácok körében nagyon kedvelt volt, ami máig rendíthetetlen, a Szent Antal dicsőségére itt épített szentélyeket mégsem a csak általuk lakott településeken találjuk. Az egyetlen templom, mint már szóltam róla, Baján áll, s a Bácska Magyarországon maradt részének talán legszebb temploma. A mai Vajdasághoz tartozó nyugat-bácskai részen csak kápolnák épültek a ferences barát, Páduai Szent Antal tiszteletére. Először valószínűleg a sváb lakosságú Gákován (Gádor) építették fel 1765-ben. Ez 16,5 méter hosszú és 9 méter széles volt. A II. világháborút követően új, más nemzetiségű és más felekezetű lakói lettek ennek a magyar határhoz nagyon közeli falunak, s azóta a kápolna már rég az enyészeté lett. A továbbiakban is látható lesz, hogy a szent kultuszának terjesztésében a vidékre érkezett délnémet telepesek barokk áhítata játszott jelentős szerepet. Apatinban, a vidék németségének legnagyobb városában, ipari és szellemi központjában temetőkápolnát és alatta a maga családjának temetkezési helyet építtetett 1873-ban nemes apatini Fernbach Bálint a korábbi, azaz az alsó temetőben. Ennek tisztelete is addig terjedt, amíg a lakosság ki nem cserélődött. Pedig a templom alatti kriptában még Teles Ede-dombormü is látható volt az egyik, fiatalon elhunyt családtag (Laci) koporsóját záró fülke előtt. A városban élő maradék németség és magyarság máig Fernbach-kápolnaként emlegeti ezt a deszakralizált szentélyt. Szerencsére napjainkra úgy-ahogy helyrehozták, s ravatalozóként használják újra. Itt kell megemlítenem, hogy a város legrégebbi szabadtéri szakrális emléke is egy Páduai Szent Antal-szobor, helyi nevén a 4 Bálint: i. m.166. 5 Bálint: i. m. 166. 6 Bálint: i. m. 166. 37